Milyen szülőnek tartja magát?

Milyen szülőnek tartja magát? Kérdezi Gáspár Sarolta egy korábbi cikkében. A kérdések ma is aktuálisak. Érdemes megkérdezni magunkat is, s őszintén válaszolni! 

– Távolságtartással tekint a gyermeknevelés feladataira, úgy érzi, az Ön közvetlen segítsége nélkül is megoldódnak ezek a kérdések?

– Gyakran saját problémáinak megoldása annyira igénybe veszi, hogy nem marad elég ereje a családban helytállni. Szeretné elérni, hogy gyermeke felnézzen Önre, de nem érzi ebben sikeresnek magát?

– Szigorát csak ideig-óráig tudja megőrizni, aztán lazább, engedékeny hangot üt meg. Előfordul, hogy lelkifurdalás gyötri, és úgy gondolja, hogy nem tesz meg mindent gyermekéért?

– Az Ön szemében elsődleges szerepet kap a szülői akarat és a teljesítendő feladat. Hagyományos értékeket képvisel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeket gyermeke is elfogadja?

– Tekintélyének segítségével gyakran fegyelmezi gyermekét. Ugyanakkor a szigorúságnak mindig látja az értelmét és hasznosságát is. Magas elvárásokat támaszt, és bízik benne, hogy a saját maga által kijelölt út célravezető?

– Racionális ítéletalkotással, hideg fejjel gondolkodva dönt a gyermeknevelés kérdéseiről?

– Ön a családja számára meleg, szeretetteljes légkört biztosít. Nem szívesen nyúl a fegyelmezés eszközeihez. Ahelyett, hogy kijelölne bizonyos utakat és ezek egyértelmű követését, várná el, gyermekére bízza, hogy tapasztalatai, által tanuljon, és saját maga találja meg céljait?

– Gyermekének lehetővé teszi, hogy önállóságát kiélje, kevésszer nyilvánít konkrét véleményt viselkedéséről, ezért a gyakori dicséret és büntetés egyaránt elmarad?

– Miközben Ön tudja, hogy milyen szabályokat és tetteket tart helyesnek, saját akaratát nem akarja rákényszeríteni még családtagjaira sem?

– Az Ön gondolkodásában elsődleges fontosságú gyermekének elfogadása, de ugyanezt a tiszteletet kölcsönösen visszavárja tőle. Egyenlő jogokat és partnerséget szeretne kialakítani, ezért kétoldalú kommunikációra törekszik?

– Meghallgatja gyermekének véleményét, és az ésszerűség mentén elfogadja, illetve szükség esetén kritikával illeti azt?

– A szabályok, és társadalmi normák értelmét elmagyarázza gyermekének, ezzel próbálja meg elérni, hogy betartsa őket. Magas elvárásokat támaszt családtagjaival szemben, de függetlenséget is ad nekik, hogy eldönthessék, meg akarnak-e felelni az Ön követelményeinek?

 

 

A cikk – Gáspár Sarolta Apróságok c. rovatának egy korábbi anyaga.

Gáspár Sarolta új műsorát a Gubancainkat, minden pénteken  13-14 óra között a Rádió Bézsben hallgathatják meg.