Fel

Tündérvilág a Kolibriben

Tündérvilág a Kolibriben

Tündérkirály és királynő, hős szerelmesek történetei egy bolondos éjjelen, azaz Szentiván éjjelén. Shakespeare örökérvényű meséje zenével és bábokkal, beavató színház, amely elkalauzolja a gyerekeket a komolyzene világába. A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház új előadása október 9-től műsoron.

 

Két klasszikus, egy történet

 

A szentivánéji mese most igazán különleges, hiszen két klasszikus jelenik meg egy előadásban. Shakespeare örökérvényű darabjához Felix Mendelssohn írt zenét. A zeneszerző már kamaszkorában megírta a darab világhírű nyitányát, majd 17 évvel később kísérőzenét komponált hozzá. Sokak szerint végső célja az volt, hogy operát írjon, ám korai halála miatt ezt már nem valósíthatta meg. S, hogy hogyan igazodik a két komoly mű a gyerekekhez? Novák János a rendező így fogalmazott: „A tizenkilencedik századtól kezdve sok szerző törekedett arra, hogy átirataiban a gyerekek befogadóképességeihez igazítsa Shakespeare műveit – magyarázza a rendező. – Számos darabjából készült olyan változat, melyben a cselekményt, a szereplők tetteinek mozgatórugóit, ha kissé leegyszerűsített formában is, de a kicsik számára is érthetővé tették. Lehet, az eredeti darabok zsenialitását csak később, serdültebb korukban értik meg, ám Shakespeare történetei addig is lehetőséget teremtenek arra, hogy felnőttek és gyerekek közös örömet találjanak a mesében. Sokak számára az ilyen gyerekkori élmény alapozza meg a könyvek, a színház, a klasszikusok iránti szeretetet, érdeklődést.”

 

 

Zenés sorozat

 

A komolyzenét a gyerekekkel játékosan bemutató sorozatban ez a negyedik mű. Az előadásban a prózai részeket élő zongoraszó kíséri, a kórust és a szólóénekeket a színészek dalolják, a nagyzenekari tételek pedig felvételről szólnak. „Ez a romantikus zenemű gazdag érzelmességével, sejtelmes játékosságával tökéletesen felidézi a tündérvilág varázslatos hangulatát,- folytatja a rendező – a fiatalok erdei bolyongását, a szerelmi bonyodalmat. Kiteljesítve a hiányzó szövegrészeket, épp azokat az érzéseket közvetíti a gyerekeknek, melyeket – azt gondolnánk – csak a felnőttek képesek teljes mélységükben megélni.”

 

 

Érzéki csalódásokat sejtető látványvilág

 

A Kolibri Színháztól már megszokhattuk az újító, különleges színpadi alkalmazásokat. Így van ez a mostani darabnál is. Az előadás alatt a színészek egy videokamerát kézről-kézre adnak, melynek kivetített képe a színpadra helyezett vásznon jelenik meg. Ennek a technikának a célja az volt, hogy a távolabbi sorokból is láthatók legyenek az apró figurák. A korábbi használatok során viszont azt fedezték fel az alkotók, hogy a felnagyított képet figyelve előbb-utóbb az az érzés alakul ki a nézőben, mintha a marionetteknek mimikájuk lenne, és saját hangjukon szólalnának meg. A közönség egyszerre látja az eredeti, és a kamera által életre keltett szereplőket – az érzéki csalódáson alapuló látvány végigkíséri az előadást.

 

„A görög mese, amiben a szerelmesek összekeverednek, a mesebeli tündérvilág és a mesteremberek jelenetei különböző formában, más-más színházi eszközökkel, egymást kiegészítve teremtik meg a színházi élményt. – véli Novák János. A komédia és a zenetételek tolmácsolása során arra törekedtünk, hogy hűek maradva a művek szellemiségéhez, a lehető legtöbbet adjunk át a gyerekeknek Shakespeare és Mendelssohn művészetéből.”

 

 

Almásy Katalin

 

 

Az elôadásról

 

 

Játsszák: Bodnár Zoltán, Erdei Juli, Megyes Melinda, Ruszina Szabolcs, Tisza Bea és Tóth József

 

Fordította: Nádasdy Ádám

 

Átdolgozta: Fábri Péter és Novák János

 

Zenei vezető: Bornai Szilveszter

 

Zongorán közreműködik: Bizják Dóra

 

Díszlet, jelmez: Orosz Klaudia

 

A rendező munkatársa: Horváth Csilla

 

Rendező: Novák János

Nincsenek hozzászólások

Komment hozzáadása