A legtöbb, amit a gyerekeknek adhatunk, hogy történetei legyenek: élmények, melyekből felépülhet a személyisége, melyekre emlékezhet, és melyek által meghatározhatja, „elmesélheti” saját magát. Ha épp nem szereplői vagyunk, akkor hallgatjuk a sztorikat: mindenki szereti a meséket, és ezért rajong a legtöbb gyerek a történelemért is. Ezért ha jól tálaljuk, gyermekünk a történelem eseményeitől a saját történetéig juthat, mert tanulhat belőlük. Ráadásul önmaga élettörténetét sosem érzi majd jelentéktelennek, hiszen tudja, hogy ő is otthon van a világban.
[…]