Mindenki függő valamitől,
a függetlenség csak álom,
mondta nagyi, és megpuszilt.
Tudod, mióta papa elment,
a helyemet nem találom,
hiába tele a kamrapolc,
hiába befőtt és lekvár,
pedig mind nektek csinálom,
és tudom, a munka megvár,
de valamit csinálni, tenni kell,
mert papa vár, téged is, kedves,
s az nem lehet, hogy csak tétlenül
üljek és várjam, míg kedv lesz.
Mihez is, nem tudom. Azt hiszem,
ezt Istenre bízom inkább,
mondta nagyi, és megpuszilt.
S elővett egy gyöngyfűzésmintát.
Legyen az első hozzászóló