A lányok nemi érése 

A nőiességgel, a női szereppel való azonosulás lelkileg és testileg meghatározó időszaka a kamaszkor. A fiatal lányok többsége örömmel szemléli a változásokat a testén, még akkor is, ha ennek az átalakulásnak természetesen vannak kevésbé kellemes velejárói is. Ilyenkor merül fel legintenzívebben az a kérdés is, hogy ki vagyok én, és milyen szeretnék lenni? Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a biológiai érettség nem egyenlő a lelki érettséggel.

A nőiességgel, a női szereppel való azonosulás lelkileg és testileg meghatározó időszaka a kamaszkor. A fiatal lányok többsége örömmel szemléli a változásokat a testén, még akkor is, ha ennek az átalakulásnak természetesen vannak kevésbé kellemes velejárói is. Ilyenkor merül fel legintenzívebben az a kérdés is, hogy ki vagyok én, és milyen szeretnék lenni? Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a biológiai érettség nem egyenlő a lelki érettséggel.

A kamaszkorban alakulnak ki azok a szembetűnő testi különbségek, amelyek a nőies vagy férfias megjelenést hozzák létre. Ezek a másodlagos nemi jellegek. Lányoknál a legmeghatározóbb az emlő fejlődése, amely sokszor túlzott figyelmet – akár szorongást is – vált ki belőlük. Alig van kamaszlány, aki éppen elégedett lenne a melle alakjával vagy nagyságával.

A nemi érés kezdetekor először a bimbó domborodik ki, majd a bimbóudvar kiterebélyesedik. Ezt követően az emlőmirigyek, majd a zsírszövet szaporodásának következtében az emlő egésze növekszik. Érdekes módon a bal emlő fejlődése általában valamivel megelőzi a jobbét. Kisfokú alak- és méretbeli eltérés a két emlő között a serdülőkor után is megmaradhat. Az emlőnek külön jelentőséget ad, hogy a nőiesség egyik feltűnő jele, sőt szimbóluma. Alakja és nagysága részben genetikai, részben külső hatásoktól (pl.: életkor, táplálkozás) függ.

A szeméremszőrzet kialakulása általában az emlő fejlődésével párhuzamosan történik, noha a serdülőkor kezdetének első jele az emlőbimbók kiemelkedése szokott lenni. A szeméremszőrzet először a nagyajkakon, majd a szeméremdombon jelenik meg. Ezt követően alakul ki a lányok jellemző háromszög-alakú fanszőrzete. A hónaljszőrzet később, általában az első havi vérzés után nő ki.

A szeméremtest lényegében a lányok külső nemi szervét, tehát a szeméremszőrzettel borított szeméremdombot, a nagy- és kisajkakat, a csiklót és a hüvelybemenetet foglalja magában. Serdülőkorban a szeméremtest alakváltozása elsősorban a zsírlerakódás következménye. Elsőként a nagyajkak növekedése figyelhető meg, amely így befedi a kisajkakat. A hüvelybemenetet a hüvely felé a szűzhártya határolja.

A hüvely a serdülés időszakában megnyúlik és tágabb is lesz, de ami még fontosabb: megindul a biológiai működése. A hüvely belső borítása hám, így eltérően a száj és más testüregek nyálkahártyájától, inkább a bőrhöz hasonlítható. Élénk rózsaszínű és nedves, mint a testüregek általában. Tejsavat termelő baktériumok laknak benn, ezért savas kémhatású a hüvelyváladék. A savas pH a hüvelybe kerülő kórokozókkal szemben védelmet nyújt.

A nemi működés nyilvánvaló jele lányoknál a menstruáció. Az első menstruáció általában 12 és 13 életév között jelentkezik. Amennyiben a lány 16 éves koráig sem menstruál, érdemes egy gyermeknőgyógyászt felkeresni. A nemi életet élő lányoknál a havi vérzés negatív terhességi próbaként is értékelhető, ezért a vérzés elmaradásakor mindig ki kell zárni a terhességet. Az első vérzés után átlag 1,5 év alatt válik rendszeressé a havi vérzés, mely ezután átlag 23 és 35 naponta lép fel az első naptól számítva.

A havi vérzés a méhhel kapcsolatos, de a ciklikus változások egyéb jelei az egész szervezetben megfigyelhetők. A nemi ciklus közvetlen kiváltója a petefészekben termelődő hormonok (tüszőhormon és sárgatest hormon). A nemi érés valószínűleg attól indul meg, hogy az agy szexuális központjának az érzékenysége csökken a tüszőhormonnal szemben. Emiatt a szexuális központban egy speciális szabályozó hormon termelődik, és így beindul a lányok ún. biológiai órája, amely nemzőképes korukban a jellemző nemi-ciklust irányítja.

Bár a nők életében mintegy 500 nemi-ciklussal lehet számolni, többségük azonban csak 1-3 gyermekre vállalkozik. A nők nemi-ciklusának döntő többségében a méhnyálkahártya leválik, bekövetkezik a havi vérzés. Ez a tüsző- és sárgatest hormon szintjének együttes leesésére vezethető vissza.

A nemi-érés szabályozása tehát bonyolult, soktényezős folyamat. Bármely szokatlan hatás (stressz, betegség, utazás stb.) a normál ciklus zavarához vezethet. A nagyon sovány lányoknál az első havi-vérzés később vagy egyáltalán nem jelentkezik. Versenyszerűen sportolóknál, balett táncosnőknél gyakran marad ki a menstruáció. Ennek oka, hogy kutatások szerint a havi vérzés jelentkezéséhez az szükséges, hogy a felnőttkori testmagasságot közel elérő lányok testtömegének közel egynegyedét zsírszövet tegye ki. A nemi érés előtt a sovány testtömeg (izomzat, csont, bőr, zsigerek) és a zsírszövet aránya 5:1-hez, az első vérzés bekövetkeztekor 3:1-hez. A későbbiekben a szabályos ciklus és a termékenység feltétele, hogy a testtömeg 28%-át zsírszövet alkossa a nőknél. Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen részben a divatos karcsú (sovány) szépségideálból adódó étkezési zavarok éppen a serdülőkorú lányokat súlyosan veszélyeztetik. Pedig valószínűleg már az ősi kultúrák is sejtették a termékenység és a női zsírszövet összefüggését, hiszen az ősi termékenység szimbólumok meglepően kövér nőket ábrázolnak.

Ha nem is ezt az ideált követjük, fontos, hogy a nőiesség elfogadása, a női szereppel való azonosulás egyben a női domborulatok, a női alkat puhaságának felvállalását is jelenti.

Dr. Erős Erika – szexuál-pszichológus