A félkész, késztermékek választéka és a „házon kívüli étkezés” lehetősége

A legjobb és legmegbízhatóbb választásnak az otthon, frissen – friss, nyers, idényjellegű alapanyagokból, korszerű konyhatechnológiával – készült étel bizonyul. Jelenlegi életvitelünk azonban szinte szükségszerűen igényli a félkész- és késztermékek, vagy úgynevezett kényelmi termékek megjelenését és elterjedését a piacon. Ebben a cikkben az említett termékek jellemzőiről, egészségünkre gyakorolt hatásaikról, valamint a házon kívüli étkezés lehetőségeiről teszünk említést.

 

A félkész, késztermékek csoportosítása és jellemzése

Félkész termékeknek nevezzük azokat az élelmiszereket, amelyek esetében csupán egy úgynevezett befejező műveletet (sütés, főzés) kell elvégezni ahhoz, hogy fogyasztásra alkalmasak legyenek.

A fagyasztott félkész termékek gyorsfagyasztással kerülnek tartósításra és felengedés után melegítéssel, sütéssel „főzhetőek” készre. Ide tartoznak például a panírozott húsok, sajtok, zöldségek, fasírtok, ropogósok, burgerek; a különböző töltött és töltetlen, sós és édes tésztafélék, mint a metéltek, tarhonyák, a lasagne-félék, a tortellinik, a derelyék, a táskák, a gombócok; a pizzák, a töltött és töltetlen bagettek, pirogok, valamint a mártások és a szószok is.

A por alapú termékek, mint a krumplipüré, a leves-, vagy a mártásporok esetében a hagyományos légszárításos és liofilezéses (fagyasztva szárítás) technológiákon kívül egyéb tartósítószereket is alkalmazhatnak a hosszabb eltarthatóság érdekében. Ezek a termékek általában víz vagy tej hozzáadásával főzhetőek készre. A süteményporok, mint a muffinporok, a tortaalapporok vagy az öntetek szintén egy-egy nyersanyag, mint tej, esetleg tojás hozzáadásával készíthetőek el.

 

 

 

Késztermékeknek hívjuk a fogyasztásra alkalmas, készen vásárolható termékeket. Ezek melegítve vagy melegítés nélkül alkalmasak fogyasztásra „egyenesen a csomagolásból”. Az előre csomagolt készételek általában vákuumcsomagolásban vagy konzerv formájában kaphatóak és melegítés után azonnal fogyaszthatóak.

Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztók azért vásárolják a félkész és késztermékeket, mert elkészítésük egyszerű, csupán néhány percet vesz igénybe. Arról viszont mindenkinek tudnia kell, hogy ahhoz, hogy az étel félkész, kész állapotban eltartható legyen fogyasztásig és elnyerje azt az ízhatást, amit egy friss alapanyagokból készült étel nyújt, számos adalékanyag hozzáadása válhat szükségessé!

A félkész és készételek kedvezőtlen összetételi jellemzője lehet, hogy nagy mennyiségű sót és cukrot tartalmaznak a hosszabb eltarthatóság, valamint az ízhatás elérése, fokozása érdekében. Továbbá több félkész és készétel összetételében találkozhatunk a „hidrogénezett növényi olaj/zsiradék” kifejezéssel, amely a kedvezőtlen hatású transz-zsírsavak jelenlétére utal. Azok a termékek, amelyek bő olajban sültek vagy bő olajban sütéssel készíthetőek el, sok zsiradékot szívnak magukba, ezzel növelve a túlzott zsírbevitelt!

Fontos kiemelni, hogy termék és termék között is nagy különbségek vannak, emiatt minden esetben érdemes a termék csomagolásáról tájékozódni! A fagyasztással tartósított termékek – bár elkészítésük több időt vesz igénybe – gyakran lényegesen egészségesebb választásnak bizonyulnak, mint a tartósítószerrel tartósított változatok.

 

A házon kívüli étkezés lehetőségei

A házon kívüli étkezés szempontjából három fő csoportot érdemes kiemelni.

A menzai étkezésre jellemző az egy- vagy kétféle menüválaszték, a kedvezőbb ár, ám ez gyakran kisebb tápértékkel (például főzelék, mártások esetében kevesebb zöldség és több liszt, vagy tejföl használata; sajtoknál a nagyobb zsírtartalmú vagy növényi sajtok használata; leveseknél a kisebb zöldség- és gyümölcshányad) párosul, amely a minőség rovására megy. A menzai étkezés alkalmával is törekedni kell az egészségesebb (kisebb zsír- és cukortartalmú, élelmi rostban gazdag, zsírszegény technológiával készült) alternatívák választására – amennyiben nincs rá lehetőség, érdemes egy másik helyet választani vagy az otthoni ételkészítésre törekedni.

Az éttermi étkezés alkalmával nyílik lehetőség az egyéni igények legszélesebb körű megvalósítására. Az éttermek által, frissen készített ételek közelítik meg leginkább az otthoni, friss alapanyagokból, megfelelő technológiával elkészített ételek minőségét. Azonban étterem és étterem között is lényeges különbségek fedezhetőek fel, így rendeléskor érdemes rákérdezni a kiválasztandó étel elkészítésének részleteire.

A gyorséttermi étkezés során kell leginkább figyelni a megfelelő ételválasztásra. A hamburgerek, pizzák, bő olajban sült (rántott) ételek gyakori fogyasztása számos kockázati tényezőt vonhat maga után, így helyettük – a legtöbb gyorsétteremben elérhető – egészségesebb alternatívákat javasolt választani. Ilyen alternatíváknak számítanak a saláták, a gyümölcsök, a joghurtok, illetve a 100%-os gyümölcslevek is.

A házhoz szállított ételek egyre nagyobb jelentőséget kapnak mindennapi táplálkozásunkban. Ennek egyik oka, hogy miközben az otthoni ételkészítés lassan teljesen eltűnik a családi szokások közül, sokan idő vagy választék hiányában a munkahelyük közelében lévő menzára sem tudnak elmenni ebédidőben. Az ételszállító cégek repertoárja igen szélessé vált az elmúlt években, szinte minden különleges táplálkozási igényt képes kielégíteni. Lehetőség nyílik többek között bio, vegetáriánus, testtömegcsökkentő, keleti, ajurvédikus és megannyi más táplálkozási irányzatot követő “íz” kipróbálására. Pozitívum, hogy számos ételszállító cég feltünteti az ételek energiatartalmát, valamint az allergén összetevők jelenlétét is, továbbá sokan alkalmaznak dietetikust az “egészségesebb” menüsor összeállítására, esetenként dietetikai konzultációra. A megfelelően kiválasztott házhoz szállított étel beépíthető az egészséges étrendbe. A szélsőséges diétát vagy táplálkozási irányzatot követő ételeket viszont ebben az esetben is kerülnünk kell és ajánlott szakemberrel konzultálva összeállítani napi étrendünket.

 

A félkész-, készételek, valamint a házon kívüli étkezés kapcsolata egészségünkkel

• Az friss alapanyagokból, zsírszegényen elkészített ételek a legkedvezőbbek a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség megelőzése szempontjából, ami legtökéletesebben otthoni körülmények között valósítható meg. A gyorséttermi menüben szereplő ételek gyakran igen sok zsírt, sót és finomított cukrot tartalmaznak, így az elhízás és az elhízás szövődményeinek esélyét jelentősen növelik.
• A hidrogénezett növényi olajokat/zsírokat tartalmazó élelmiszeripari termékek (például mártásporok, kávékrémpor, kekszek, fagyasztott készételek) a bennük található transzzsírsavak révén hozzájárulnak a szív- és érrendszeri és közvetetten a cukorbetegség kockázatának növekedéséhez. A félkész termékek só- és finomított cukortartalma is nagyobb lehet a javasoltnál, ami tovább növeli a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát.
• A bő olajban sült tésztafélék, burgonya és édességek nagyobb mennyiségű olajat vagy egyéb zsiradékot szívnak magukba, ezáltal nagyobb energia- és zsírfelvételt eredményeznek és fokozhatják a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegségkockázatát. Ezen felül az olaj többszöri felhasználása, illetve nagy hőmérsékletre történő hevítése karcinogén (rákkeltő) melléktermékek felhalmozódásához vezethet.
• Az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést (nagy glikémiás terhelést) okozó fehér liszt, finomított cukor, illetve a belőlük készült ételek, mint a finomított lisztből készült tészták, hamburgerzsemlék, piték fogyasztása az elhízás, valamint a szív-ér rendszeri betegségek fokozott kockázatával jár.

 

Hogyan válasszunk a menzán vagy az étteremben?

Az éttermi- és menzai étkezés során lényegesen több korlátba ütközünk, mint ha otthon étkeznénk, így az egészségre leginkább egy-egy apró alapelv betartásával törekedhetünk.

Az éttermi étkezés során felmerült leggyakoribb probléma, hogy az emberek túleszik magukat, így rossz érzéssel és gyakran gyomorrontással távoznak az étteremből. Ennek megelőzése céljából célszerű mindenből keveset enni, több fogás kipróbálásával. Ezt úgy valósíthatjuk meg költségkímélő módon, ha több ember osztozik egy vegyes tálon és mindenki mindenből keveset eszik, így a többiek is hódolhatnak a „keveset és változatosan” elvének.

Ha el szeretnénk kerülni a túlzott adagok fogyasztását, – ami az éttermi fogásokra jellemző – csak fél adagot javasolt kérnünk a kiválasztott ételből. Ha fél adag fogyasztására nincs lehetőség, akkor csomagoltassuk el a maradékot egy későbbi étkezésre. Ezen felül mindig javasolt „állj”-t parancsolni azelőtt, mielőtt teltségérzetet éreznénk. Inkább hagyjunk egy keveset a tányérunkon, minthogy túlegyük magunkat.

Egyszerű, ám sokat jelentő elv, ha a köret felét vagy egészét salátával vagy zöldségkörettel helyettesítjük. Salátaként nem a majonézes, hanem a natúr vagy fűszeres olajjal készült változatok választása javasolt.

A bő olajban sült, rántott ételeket mindig javasolt kerülni. Helyettük inkább a grillezett (kontakt grillel), párolt húsokat, zöldségeket érdemes kiválasztani a menüről. A testtömeg-csökkentés, illetve az egészséges testtömeg megőrzésének régóta ismert alapelve a leves, mint a főétkezést megelőző előétel fogyasztása, aminek nagy folyadéktartalma növeli a telítettség-érzetet és csökkenti a túlzott evés veszélyét.

A menzán az egészségesebb menüalternatívát javasolt fogyasztani és kerülni kell a szélsőségeket. Ha például kérhetnénk tejfölt a székelykáposztára, akkor csak kis mennyiségben vagy ne; ha kérhetnénk sajtot a tésztára, és az nem sovány sajt (ami elég ritka a menzákon), akkor azt szintén csak minimális mennyiségben vagy egyáltalán ne kérjünk pluszban.

Ha gyorsétteremben étkezünk, akkor érdemes az egészségesebb választási lehetőségek, mint a saláták, a zöldséges-húsos tortillák vagy a wrap mellett dönteni. Folyadék gyanánt vizet, cukrozatlan teát vagy házi cukrozatlan limonádét javasolt választanunk.

 

 

Irodalom:

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége: Táplálkozási Akadémia Hírlevél, VIII. évfolyam 11. szám, 2007. november

Remig V., Franklin B., Margolis S., Kostas G., Nece T., Street J. C.: Trans fats in America: a review of their use, consumption, health implications, and regulation. J Am Diet Assoc., 110(4):585-592, 2010 Apr.

Hooper L., Summerbell C. D-, Higgins J. P. T., Thompson R. L., Clements G., Capps N., Davey Smith G., Riemersma R., Ebrahim S.: Reduced or modified dietary fat for preventing cardiovascular disease. Cochrane Database of Systematic Reviews, Issue 3, 2001.
Szerző: Kiss-Tóth Bernadett | Lektor: Schmidt Judit, Horváth Zoltánné
Publikálás dátuma: 2013-10-03

 

* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *