Fertőző betegségek régen és ma

Pár évtizede még a különböző fertőző betegségek egész sora szinte természetesnek tartott módon hozzátartozott egy gyermek felnövekedéséhez. Többé-kevésbé mindenki átesett kanyarón, szamárköhögésen, rubeolán, mumpszon, bárányhimlőn, ki könnyebben, ki nehezebben. A járványügyi jelentésekben tízezrekre rúgó esetszámokat lehetett olvasni, halálesetek is előfordultak. A védőoltások bevezetésével a helyzet döntően megváltozott.

A ma közösségbe – bölcsödébe, óvodába – járó kicsik között a fertőző betegségek közül még néhánnyal azonban találkozhatunk, de ezek száma is várhatóan tovább fog csökkenni az újabb és újabb megelőzési lehetőségekkel. Az egyik ilyen betegség, a bárányhimlő, lássuk részletesen!

Mikor és hogyan fordul elő?

Bárányhimlő pl. még előfordul, szinte egész évben, téli-tavaszi szezonalitással, kisebb-nagyobb helyi járványok formájában évről évre. Bár a kisgyermekkorban, egyébként egészséges gyermekekben a betegség viszonylag enyhe lefolyású, vannak – nem ritkán – komplikált esetek, szövődmények is bőven. Ez azért is igen figyelemre méltó, mert mind a kezelést, mind a megelőzést tekintve más ma a helyzet ezt a fertőzést illetően is, mint egy emberöltővel ezelőtt.

Igen fertőző, járványos terjedésre képes a bárányhimlő, átlagosan 2-3 hét közötti lappangási idővel. Jellegzetesen lázzal és hólyagos kiütésekkel jár, és az a szerencsés, akinek ezekből viszonylag kevesebb jut. A hólyagok viszketnek, a viszketés nehezen múlik és alig csillapítható. A zuhanyozás, akár naponta többször is igen jótékony hatású lehet, tévedésben van, aki ezt nem ajánlja!!!

A bőrt érintő elváltozásokon túl lehetnek előre nem látható idegrendszeri komplikációi is a bárányhimlőnek, melyek az előbbieknél sokkal ritkábbak ugyan, de lefolyásuk nemritkán elhúzódó, kórházi kezelést igénylő.

Mit tehetünk ellene?

Van ma már vírusellenes kezelésre is lehetőség, ez az enyhe lefolyású esetekben nem szükséges – ám a kezelés igazi előnye csak akkor mutatkozik meg, ha a fertőzés korai szakában kezdve adjuk. Feltétlenül érdemes a vírusellenes kezelést – aciklovirt tartalmazó tabletta vagy szirup formájában – azoknak felajánlani, akik bárányhimlője feltehetően kockázatosabb lehet – ilyenek a különböző krónikus bőrbetegségben szenvedők, illetve mindazok, akik immunitása bármilyen okból sérült lehet.

Megelőzhető?

Ma már lehet az ellen is tenni, hogy valaki ne legyen bárányhimlős, hiszen kapható a gyógyszertárakban hatékony védőoltás. Dönteni lehet tehát abban, hogy valaki a védőoltást, vagy a betegséget választja-e – biztos vagyok benne, hogy a gyerekek nem az utóbbit kérnék, ha megkérdeznék őket. Mindenképpen ajánlott a védőoltás a gyermekekkel dolgozó és még fogékony felnőtteknek, különösen azoknak a nőknek, akik gyermeket szeretnének vállalni, mivel mind saját magukra, mind a magzatra lehet a fertőzésnek potenciálisan veszélye.

A vakcinából 13 évesnél fiatalabbaknak egyetlen, idősebbeknek már – minimum 6-8 hét különbséggel – két oltás ajánlott.

Sokat kérdezik tőlem, hogy a védőoltás vajon ad-e életre szóló immunitást. Sok tényezőn múlik az immunitás tartama, leginkább magán az oltott személyen, az ő immunválasz képző képességén, ami velünk született, genetikai adottság, de sajnos, nem tesztelhető. Az eddigi, már több évtizedes tapasztalat azonban azt mutatja, hogy 10 oltott gyerekből 1-2-nek lehet ugyan pár évvel az oltás után enyhe, pár hólyaggal zajló bárányhimlője, de kórházi ellátást igénylő súlyos eseteket senki nem talált. Ebből a tapasztalatból ered az a gyakorlat, hogy a védőoltást oltási programjukba vett országokban a kicsiknek is nem egy, hanem két oltást javasolnak a teljesebb védettség érdekében.

Ez a védőoltás jelenleg választható, beadásának optimális ideje a második életév, vagy a közösségbe járás előtti idő. A közösségbe készülő kicsik oltása egyben nyújt valamennyi védelmet az esetleg otthon lévő kistestvérnek is, aki még fiatal csecsemő, és nem kaphat oltást, amíg nagyobb nem lesz.

Fontos

A még ma is igen gyakran a hólyagokra kenve alkalmazott „rázókeverék” (Solutio zinci aquosa) kifejezetten ártalmas, veszélyes kezelési mód, elősegíti ugyanis a bőrön szinte mindig ott lévő, gennykeltő baktériumok bejutását a bőr mélyebb rétegeibe. A Szent László Kórház Gyermekosztályára az elmúlt években ilyen okból felvett gyermekeknél szinte kivétel nélkül a másodlagos bőrfertőzés oka a bőr megfelelő tisztántartásának elmulasztása és a rázókeverék alkalmazása volt.