Természetesen sok színes üveggömb, lámpa, szaloncukor. Ezeknek a díszeknek fontos jelentése volt, amelyeket ma már kevesen ismernek. Talán nem is sejtitek, hogy a karácsonyfa díszei visszavezethetők a középkorba, amikor még nagy divatja volt a  paradicsomjátékoknak, azaz a bibliai történetek színpadi megjelenítésének.

Az angyalhaj, a papírlánc felidézik a kígyót, a kísértőt, a gyümölcs formájú díszek pedig a bibliai almára utalnak. Viszont az alma nemcsak a bűnbeesés szimbóluma, hanem a tudás fájának gyümölcse, sőt sok helyen  Isten ajándékaként is jelölik, gondoljatok csak egy-egy karácsonyi énekre:…a kis Jézus aranyalma, Boldogságos Szűz az anyja…

 

Amit még érdemes tudni a karácsonyi szokásokról

 

Betlehem – az a júdeai város, ahol Jézus született, és egyben az is, amit kis istállóként készítünk el, benne a Szent Családdal.

Háromkirályok – Napkeleti bölcsek – Jézust nemcsak a pásztorok, hanem keleti bölcsek, „mágusok” is felkeresték. A Háromkirályok (hagyományos nevükön: Gáspár, Menyhért, Boldizsár), akik jártasak voltak a csillagjóslásban, csillagászatban is, hódolatukként ajándékokat – aranyat, tömjént és mirhát – vittek Jézusnak, az újszülött Megváltónak. Az ajándék magyarázata a következő: az arany a királyé, a tömjén Istené, a mirha a keresztfán szenvedő emberé.

Jászol – az istállóban lévő vályúszerű alkotmány, ebben tették az állatok elé az eleséget, és ebbe fektette Mária a megszületett Jézust.

 

Messiás – Jézus Krisztust kettős névvel említi Máté evangélista. Jézus héberül segítséget, üdvöt jelent. Krisztus neve fölkent, ami az ószövetségben királyt, prófétát és papot jelent. Innen ered Heródes ijedelme, mivel a Napkeleti bölcsek a Messiást, a zsidók újszülött királyát keresték.