Miért pisil be a gyermek?

 

Csecsemőkorban a bepisilés teljesen normális dolog. Nem úgy születünk, hogy minden dolgot tudunk.

Csecsemőkorban a bepisilés teljesen normális dolog. Nem úgy születünk, hogy minden dolgot tudunk, hanem az élet előrehaladásával tanuljuk meg. Ilyen például a járás, a beszéd, a szokások, és a vizelet tartása és ürítése is. Általában 2-3 éves életkor között a legtöbb gyermek megtanulja a bili, vagy a WC használatát, és nem pisil be sem éjszaka, sem nappal.

 

Minden egyén, így a gyermek is különböző. Nem egy időben tanulnak meg dolgokat. Van, aki hamarabb, van, aki később. Így 3-5 éves életkor között még nagyon sok gyermek – minden negyedik, ötödik – nem képes tartani a vizeletét. Tekintettel arra, hogy ezen időszak alatt minden kezelés nélkül évente minden hatodik bepisilő gyermek „szárazzá válik” – tehát jelentősen csökken az ágyba vizelők száma – nem tekintjük betegségnek. Ezzel szemben, ha az ötéves életkort betöltötték és még heti kettőnél több az éjszakai bipisilések száma, akkor már betegségnek kell tekinteni és vizsgálni, kezelni kell.

 

Bepisilés fajtái

A bepisilésnek több formája ismert. Elsődleges a bepisilés, ha születésétől fogva alvás közben ágyba vizel a gyermek. Másodlagos, ha legalább hat hónapi száraz éjszaka után jelentkezik az ágybavizelés.

„Egytünetű” a bepisilés, ha az éjszakai ágybavizelésen kívül egyéb panasza, tünet nincs. „Többtünetű”, ha egyéb tünet is társul az éjszakai bevizeléshez, mint nappali gyakori vizelés, sürgető, parancsoló vizelési késztetés, nappali vizeletcsepegés, húgyúti fertőzések, nehézvizelés, tapintható húgyhólyag, stb.

Az elsődleges egytünetű ágybavizelés a leggyakoribb bevizelési forma gyermekkorban. Ezek a gyermekek mélyebben alszanak, és nagyobb mennyiségű vizeletet választanak ki éjszaka, mint az egészségesek. A vizelet mennyiségét szabályozó hormon (ADH, antidiuretikus hormon) napszaki ingadozása eltér az éjszakai ágyba vizelőknél. Szemben az egészségesekkel, az éjszakai ADH kiválasztás kisebb az ágyba vizelőknél, s ennek hatására híg, nagymennyiségű vizeletet választ ki a vese, s ez meghaladja a normális hólyagkapacitást. Ugyanakkor az alacsonyabb ADH szint mellett mélyebben alszanak, nehezebben ébrednek a gyerekek. Az egyszerű folyadékforgalom mérés, a reggeli első vizelet nagyobb mennyisége és alacsony fajsúlya, mely rendszerint 1001-1005 közötti, de mindenképpen 1020 alatti, könnyen kimutatható bármely háziorvosi rendelőben is. Ha a fizikális vizsgálat és a vizelet laboratóriumi vizsgálata is negatív, akkor indítható a kezelés. Az ADH adásával gyorsan eredményt lehet elérni, s ezután 3-6 hónapig adjuk azt a minimális adagot, amellyel még száraz marad a gyermek.

A többtünetű elsődleges ágybavizelés esetén a leggyakoribb kiváltó ok az úgynevezett instabil hólyagműködés, mely lehet húgyúti fertőzés maradványa is. Gyógyszeres kezeléssel jó eredményt lehet elérni.

Az ágybavizelés harmadik csoportjában az előző kiváltó okokat nem lehet kimutatni. Csak a mély alvás az ok. Ezen esetekben kondicionáló tréningek javasoltak.

 

Kondícionáló tréningek

A legeredményesebb a bevizelésre megszólaló csengő, „Pisi Stop” készülék. Az éjszakai bevizelés előtt „valamit” érez a gyermek álmában, de ezt nem vizelési ingernek azonosítja. A vizelet első cseppjei zárják az áramkört és megszólaltatják a gyermek vállán elhelyezett berregőt, mely felébreszti őt. Nem a felébresztés a lényeg, hanem, hogy az agyba eljutó érzetet összeköti a megszólaló berregő jelzésével. Ezen kondicionálás hatására a gyermek észleli az érzést és elnyomja, és reggelig alszik, bepisilés nélkül, vagy fölébred, s a WC-be vizel. Amennyiben mindezen kezelések nem hoznak eredményt, többféle, korábban alkalmazott gyógyszerek is adhatók, illetve pszichoterápia is lehetséges. Felnőttkorra csak 1%-uknak marad meg az ágybavizelése.

A másodlagos bepisilés eseteiben a tünet jelentkezésének körülményei már körvonalazzák a lehetséges kiváltó okot, mely célzott kezeléssel megszüntethető, s így a másodlagos bepisilés gyógyítható. A pszichés eredet ebben a csoportban gyakori, óvodai-, iskolai-, családi konfliktusok állhatnak a háttérben. Gyakori a húgyúti fertőzés és egyéb szerzett betegségek következtében jelentkező ágybavizelés. A másodlagos bepisilés bármely életkorban jelentkezik, azonnal vizsgálni, majd célzottan kezelni kell. Gyógyulási aránya jó.

 

A tudomány fejlődésével ma már sokkal többet tudunk a bepisilés okairól, így jobban is tudjuk kezelni. Nem szabad úgy lezárni ezt a panaszt, hogy majd kinövi a gyermek.

 

Dr. Szabó László – gyermekorvos