Mi a dadogás? Mikor kezdődik? Testi vagy lelki kiváltó okok a gyakoribbak? Ragályos? Örökölhető? Magától elmúlik? A szülő kezelheti a gyerekét? Mikor kell szakemberhez fordulni? Melyik módszer hatékonyabb? Van biztos terápia?… Ezekre és a fő kérdésre: Mi a dadogás igazi oka? – kereste a választ több szakma képviselője – logopédus, pszichológus, orvos, gyógypedagógus, nevelési szakember, – kereste a választ a Magyar Dadogás országos szakmaközi dadogásterápiás konferenciáján.
A beszéd a lélek ruhája
Csöng a telefon a rendelőben. Felveszem. Új jelentkező, aki a lánya számára szeretne időpontot egyeztetni egy első beszélgetésre, tanácsadásra, vizsgálatra.
– Szeretném, ha a lánya személyesen telefonálna ide. – mondom. – Szívesen megmondom a telefon-ügyelet időpontját, hogy elkerülhesse a fölösleges próbálkozást, és ne kelljen az üzenetrögzítővel “társalognia”.
– Az lehetetlen, – feleli a hölgy-, mert ő annyira erősen dadog, hogy egyáltalán nem képes telefonálni.
– Hány éves a kedves lánya? – kérdezem.
– Ötven- hangzott a válasz.
A történet és a cím is Balás Eszteré, aki az általa alapított Seneca Beszédstúdió fennállásának tízedik születésnapján is hirdette:
„… Én hiszem, hogy a szónak, a hangnak teremtő ereje van, hatni lehet vele. A Beszédünk nagyon jellemző ránk, a beszéd személyiségjegy – ha megváltozik, változik a személyiségünk is. …Segíteni szeretnénk mindazoknak, akik –tudom gyerekkorban könnyebb, de sosem reménytelen- szeretnének megszabadulni beszédhibáiktól, szeretnének megtanulni szépen, helyesen, tudatosan beszélni, „szép ruhába öltöztetni lelküket.”
Senecának igaza van, a nyelv, a lélek ruhája, – Ha a ruhával baj van, akkor nem csak a ruhával van baj, erősen érintve van a lélek, a személyiség, aki nem tud úgy öltözködni, ahogy szeretne.
„A beszéd a lélek ruhája” ez a Seneca idézet volt a jubileumi rendezvény mottója. Eszter rendületlenül javítja, tervezi, varja, csinosítja a lélek ruhákat – és a mostani konferencián – sikeres szakmaközi divatbemutatót rendezett.
 |
| Pléh Csaba és Balás Eszter |
Kommunikációs zavar
A felnőtt népesség 1%-a dadog, többféle dadogás van, és nagyon sokféle terápia.
Részlet Benedek Szabolcs novellájából
„… Egy napon a munkahelye és a lakása közti könyvesboltban a kezébe akadt egy dadogásról írott könyv. Három napig szemezett vele, mikor végre megvette. Tomi ugyanis nem szeretett erről hallani vagy olvasni. Ha a tévében olyan filmet látott, amelyben valaki dadogott, gyorsan csatornát váltott. Ha dadogós viccet hallott, bedugta a fülét. Ha valaki a közelében az utcán vagy a villamoson dadogott, összeszorult a szíve, és ugyanúgy a torkában, a mellkasában érezte a gombócot, ugyanúgy kapkodott a levegő után, mint ahogy a közelében lévő vívta reménytelen harcát a beszédhangokkal.
Megvette a könyvet, odahaza egy ültében végigolvasta. Megtudta, hogy Mózes dadogott, azért beszélt helyette a fáraó és a zsidó nép előtt a fivére, Áron. Megtudta, hogy dadogott Moliére, a drámaíró, Chagall, a festő, és Newton, a fizikus. Dadogott VI. György angol király, és a miniszterelnöke, Winston Churchill is. Valamint a szex szimbólum, Marilyn Monroe. Továbbá az író Thomas Mann, John Updike, és Hevesi András. “Illusztris társaság” – mosolygott Tomi.
S megtudta azt is, hogy az, amikor ő a beszédhangokkal csatázik, a levegő után kapkod, a torkában feszül a gombóc, és azon szorong, mit szólnak ehhez azok, akik időnként szánakozó, időnként tanácstalan, időnként meglepett, időnként a mosolyukat alig vagy egyáltalán nem leplezően hallgatják, azt sok egyéb mellett úgy is hívják: kommunikációs zavar. Akadályt jelent abban, ami az ember számára talán a legfontosabb: hogy fölvegye egy vagy több másik emberrel a kapcsolatot. Zavarja az emberi kommunikációt.”
Az egész novellát elolvashatod az AJÁNLÓ rovatban
O.K. én dadogok
Manapság a dadogás (és a többi beszédhiba) kommunikációs zavarként értelmezhető. Azonban a kommunikáció olyannyira fontos szerepet játszik az életünkben, hogy aki nem tud megfelelően kommunikálni, az bizony hátrányt szenvedhet. A beszéd, a megjelenés, a föllépés az érvényesülés egyik meghatározó eszköze. Sokan inkább kerülik a helyzeteket, amikor meg kellene szólalniuk, inkább írásban barátkoznak,gondolván: „…az ujjaim nem dadognak”
Vannak, akik azt mondják: „…nem pénzért vettem a beszédhibám,… O.K. én dadogok, és Te hogy vagy?”
Találtam egy remek riportot Sándorról és Rózsáról, akik felvállalják dadogásukat és nem is értik, hogy sok beszédhibás társuk inkább magába fordul, lemond a beszédről, csak a számítógépen tart kapcsolatot a világgal.
 |
| ugrás a videóra |
Mitől ilyen életvidám Rózsa és Sándor? Miért dadog a házaspár mindkét gyereke?
Balás Eszter mester logopédus válasza: Mert a beszédhibájukkal együtt elfogadták magukat, egymást, a gyerekeiket, akik örökölték a dadogást, mert a hajlam öröklődhet.
Eszter határozott álláspontja: sohasem a dadogás megszüntetése, hanem a hozzá való viszonynak a megváltoztatása lehet a terápia célja.
Október 22. a dadogás elfogadásának nemzetközi világnapja
A dadogás terápiái általánosságban véve két nagyobb irányzat körül csoportosulnak. Az egyik irányzat a dadogást, mint problémát igyekszik megszüntetni, vagy legalábbis a súlyosságát csökkenteni különféle logopédiai módszerekkel. A másik irányzat – nem ritkán az első irányzattal párhuzamosan működtetve – inkább pszichológiai jellegű, és elsősorban arra igyekszik rávenni a dadogással, a beszédhibával küszködőket, hogy a több-kevesebb logopédiai eredményesség (vagy eredménytelenség) mellett tanuljanak meg együtt élni azzal, hogy ők így beszélnek. Hogy arra törekedjenek, hogy az ne okozzon nekik hátrányt – hogy ha kell, merjenek telefonálni, étteremben rendelni, vagy a boltokban azt megvásárolni, amit szeretnének (és ne azt, amit ki tudnak mondani, vagy ami a pultokról beszéd nélkül is elérhető).
A kétfajta terápiás felfogás közül a második az, amely nem csupán a dadogó számára jelent feladatot.
Rajtunk is múlik…
A dadogás (és ezzel párhuzamosan a többi beszédhiba is) olyan probléma, amely megfelelő társadalmi elfogadottsága mindeddig nem történt meg.
„Én vagyok a terápia” – idézték a szeptemberi országos szakmaközi dadogásterápiás konferencia megnyitóján Montágh Imrét, aki azt vallotta: a személyiségünk a legfőbb eszközünk.
Ezen a konferencián – amelyen több mint százan vettünk részt:, logopédusok, pszichológusok, védőnők, orvosok, pedagógusok – érezni lehetett egy …nem tudok jobb kifejezést-, különleges intimitást. A közös ügy szeretetét, a másik módszere, véleménye, (személye) iránti érdeklődést nem csak az előadásokon és a műhelyekben, de a szünetekben, az ebédnél, ismerősöknél és ismerkedőknél is tapasztaltam.
Igaza lett Eszternek – aki fantasztikusan rendezte meg csapatával a konferenciát- nemcsak a dadogással kapcsolatos elméleti kutatásokról, irányzatokról és legújabb terápiákról, de magunkról és egymásról is sokat tanultunk.
A gyerekek, szülők, és mi – a legkülönbözőbb szakma képviselői- egyaránt nyertesei vagyunk ennek a találkozónak.
Gáspár Sarolta
*
*
Kapcsolódó cikkek:
Legyen az első hozzászóló