Aki ver, az nem haver – régiós felmérés

Régiós felméréssel folytatódik az „Aki ver, az nem haver” kampány – a magyar gyerekeket is megkérdezték

 

• A gyerekek hangulata és szabadidős tevékenyége alapjaiban változott meg a karantén alatt.
• A gyerekek alapvetően nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lettek a karantén alatt, a nyugtalanság is jelen volt az életükben, de kisebb mértékben.
• A magyar gyerekeknek elsősorban a szabadidős tevékenyégek, a családdal töltött minőségi idő, és a médiafogyasztás (azon belül is főként az animáció tartalom nézése) segített kikapcsolódni a nyomasztó hétkökznapokban.
• Az animációs filmek humoros, könnyed mivolta segítette a legtöbb gyereket, hogy kikapcsoljanak a monoton hétköznapokból.
• A gyerekek sokkal kevesebb ’bullyingot’ tapasztaltak, mind a személyes, mind az online térben, mint iskolaidő idején.
• A fókuszcsoportban vizsgált alanyok a kedves gesztusok, a pozitív vielkedési minták terén elsősorban szüleiket, másodsorban a tanáraikat, harmadsorban a médiaszereplőket (azon belül is jellemzően a rajzfilkarakterekett tekintették) követendő példának.

Hatodik alkalommal indul útjára a Cartoon Network csatorna „Aki ver, az nem haver” című, bántalmazás elleni, nemzetközi kampánya. Az elmúlt öt év során olyan sportolók, énekesek, influenszerek álltak az „Aki ver, az nem haver” szolgálatába, akikre a gyerekek példaképként tekinthetnek, éppen ezért hitelesen tudták átadni az üzenetet, miszerint a bántalmazás semmilyen körülmények között nem elfogadható, és mindig van segítség. 2015 óta kampánynagykövet volt Erdei Zsolt, Tóth Gabi, Molnár Ferenc Caramel, Trunk Tomi, Bánki Beni és Kapás Boglárka, valamint olyan intézmények csatlakoztak a kampányhoz, amelyek hitelesen képviselik a gyerekek védelmét: az Unicef Magyarország, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Új Nemzedék Központ, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. A kampány az idei Kreatív Influ2020- versenyen ezüst díjazást ért el.

A koronavírus által átszabott 2020-as évben rendhagyó módon folytatódott a kampány; egy közép-európai felmérés készült arról, hogy a pandémia első hulláma milyen hatással volt a gyerekek viselkedésére, érzelmeire és médiafogyasztási szokásaira, valamint az, hogy mi segített nekik átvészelni ezt a nehéz időszakot, kik vagy milyen tényezők befolyásolták viselkedésüket pozitív irányba.

A Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Németországban lefolytatott felmérés több mint négyezer 6-12 év közötti gyermek megkérdezésével készült, akik szüleikkel együtt válaszoltak a kérdésekre 2020. október 12–18. között. A bő négyezer válaszból 805 érkezett Magyarországról.

 

Mind az öt országban többségben voltak azok a szülők, akik észrevettek valamilyen változást a gyermekük viselkedésében az első járványhullám alatt. Magyarországon közel azonos arányban voltak a pozitív és a negatív változást észlelő szülők (31% és 29%), míg például Lengyelországban egyértelmű többségben voltak a gyermekükön pozitív változást észlelők (44% vs 33%). A pozitív változások közt toronymagasan nyertek a ’nyugodtabb, boldogabb’, ’segítőszéebb, családcentrikusabb’, ’önállóbb, figyelmesebb, koncentráltabb’ kifejezések.

A kijárási korlátozás idején a magyar gyerekek éreztek a legnagyobb arányban unalmat (59%) és magányt (32%), ugyanakkor kipihentséget (20%) és boldogságot is (24%), és hazánkban mondták legkisebb arányban, hogy frusztráltak lettek volna (8%), míg Csehországban a legtöbben (30%).

A Cartoon Network arra is kíváncsi volt, hogyan alakult a kapcsolattartás a külvilággal az otthoni tanulási időszak alatt. Kiderült, hogy az öt ország közül a magyar és lengyel gyerekek közt a legnagyobb a Facebook-használók aránya, míg a másik három országban inkább a WhatsAppot részesítik előnyben, ha kakpcsolttartásról van szó. A magyar gyerekek 38%-a naponta használja a platformot és 65%-uk nevezte meg azt, mint elsődleges platform, ahol üzeneteket küld másoknak.

A ’bullying körkép’ is jobban alakult, mint a két évvel ezelőtti kutatásban: az otthon tanulás hatására, sokkal kevesebb bántalmazást tapasztaltak mind az öt ország gyerekei, viselkedésüket sokkal nagyobb arányban jellemezte a segítőkészség és a kedvesség (hazánkban 66-66 %-ban) egymás támogatása a tanulásban (itthon kimagaslóan nagy arány, 56 %), míg bullyingot az összes hazai megkérdezett 9 %-a (gyerekek részéről), valamint 10 %-a (tanárok részéről) tapasztalt. Érdekes módon a bullying a kicsik (6-7 évesek) körében erősebben volt jelen hazánkban, Csehországban és Németországban, mint másutt, de itt is elenyésző százalékarányban.

A magyar szülők kiemelkedtek abban, hogy 70%-uk tanult együtt a gyermekével, míg ez az arány például Romániában csak 46% volt. A felmérés alapján a magyar családokban kerülték legkevésbé a koronavírus témáját, a szülők 94%-a megbeszélte a gyermekével a járványhelyzetet.

A kutatás szerint a 11-12 éves gyerekek napi szabadidős rutinja leginkább a médiafogyasztás és a kézműveskedéssel töltött idő ugrásszerű növekedésében változott, amíg az olvasással töltött idő nem változott, a kisebb gyerekek pedig az otthoni házimunkából vették ki sokkal aktívabban a részüket, mint máskor. Ezeket a tevékenyégeket követték az iskolára való készülés, a barátokkal való online kapcsolattartás, végül utolsó helyen a sportolás végzett. Itt szembetűnő volt a korosztályok közti különbség. A 6-7 évesek 31%-a mozgott többet, mint máskor, míg a 11-12 évesek körében ez az arány csak 14% volt. A tendencia hasonlóan alakult minden országban.

Arra a kérdésre, hogy mi segítette át a gyerekeket leginkább ezen az időszakon, a legtöbb országban a családdal töltött minőségi időt nevezték meg elsődlegesen, kivéve Magyarországot, ahol a szabadidős, kinti elfoglaltságok és Lengyelországot, ahol a közös tévézés vezettek a rangsorban. És hogy milyen típusú tartalmak váltották ki a leginkább pozitív érzéseket a gyerekből, Magyarországon fej-fej mellett végeztek a rajzfilmsorozatok, az egész estés rajzfilmek, valamint és az élőszereplős filmek és sorozatok.

A médiafogyasztás kiváltotta érzelmek terén a legnagyobb arányban a magyarok érezték magukat vidámnak (63%), viszont a legkisebb arányban lazította el (35%) őket, szemben például Romániával, ahol 60% volt ez az arány. Magyarországon a válaszadók háromnegyede gondolta úgy, hogy a rajzfilmnézés visszahozta azt a hangulatot, amit a barátokkal való játék jelentett, míg egyéb médiatartalmaknál ez az arány csak 57%.

Kiderült, hogy Romániát kivéve minden országban azt tartják a legjobbnak, ha egy rajzfilm vicces (Magyarországon 58%). Keleti szomszédunknál a szupererő áll első helyen (55%). A magyar gyerekek értékték a legnagyobb, ha a szereplők segítik egymást (33%).  A nemek itt jobban elkülönültek, mint a többi kérdésnél. A lányokat inkább a vidámság és a szociális készségek vonzzák egy rajzfilmben, míg a fiúkat inkább a szupererő, emellett kétszer annyi fiú említette az akciódús jelleget, mint lány.

A gyerekek az öt országban hasonlóan magas arányban értettek egyet olyan állításokkal, mint „Ha a rajzfilmhősök szupererejével bírnék, mások megsegítésére használnám az erőmet”, vagy „Olyan szeretnék lenni, mint a jó szereplők”, illetve a rajzfilmnézés jótékony hatását legtöbben így fejezték ki A 6-7 évesek körében elterjedtebb az a nézet, hogy szeretnének a pozitív karakterekre hasonlítani, mint a 8-12 évesek körében. A razfilmnézés pozitív hatásai terén a különböző országok gyerekei többé-kevésbé megegyeztek abban, hogy azért szeretik azokat, mert „segít kiszakadni a negatív hírekkel teli való világból”, „van mire várni’ (pl. egy következő epizódra), „segít kikapcsolódni, elfeledkezni a problémákról”.

A kutatás egyik fontos célkitűzése volt, hogy a bizonytalan, olykor stresszes időszakban, az összezártságban a gyerkek kit tekintettek szerepmodellnek a kedvességre és a jóságra való törekvés terén. A legfontosabb „influenszerek” a gyerekek számára a saját családtagjaik, különösen Magyarországon (84%), őket követik a barátok (48%), majd a pedagógusok (43%), negyedik helyen pedig a rajzfilmszereplők állnak (28%). A többi kategória (színészek, élő szereplők a tévéből, sportolók, énekesek, politikusok) messze lemaradnak tőlük. Érdekesség, hogy Lengyelországban második helyen állnak a rajzfilmszereplők (45%). A korosztályok között markáns különbség látszik: a fiatalabb magyar gyerekek nagyobb arányban választották a rajzfilmszereplőket, mint a közösségi média véleményvezéreit, a 11-12 éveseknél viszont fordított az eredmény. Szintén érdekes, hogy a magyar gyerekek tartották leginkább hitelesnek a tévében látott emberektől származó információt, (16%), míg Csehországban a legkevésbé (9%).

 A teljes tanulmányt itt olvashatod el: CNHU_Akiveraznemhaver_kutatás