Csillagok, bolygók – ismerd meg az égbolt rejtett kincseit

Fénylő csillagok, bolygók, meteorok és műholdak. Ki ismeri ezeket, és miképp tudnánk felismerni őket?

Az emberiség már több évezrede figyeli és kutatja a csillagokat, keresi az összefüggéseket, sokféle tudományt épített fel rá. De vajon mi hány csillagképet ismerünk fel? Meddig láthatunk el szabad szemmel? Kis odafigyeléssel és türelemmel nagyon sokat tanulhatunk meg az égi testekről.

 

Csillag vagy bolygó?

 

Ha szabad szemmel vizsgáljuk az éjszakai égboltot, akkor különböző fajta objektumokat láthatunk. Ezeket hívjuk csillagoknak, vagy csillagcsoportosulásnak. Láthatjuk a Tejútrendszert, egy fehéres sávként, amely sok ezernyi csillagot rejt. Illetve a Naprendszerünk bolygóit. Ezek közül távcső nélkül a Merkúrt, Vénuszt, Jupiter és a Szaturnuszt is. A többit csak nagyon erős távcsővel figyelhetjük meg.

A Holdat is ide sorolnám, amit természetesen mindig könnyedén észreveszünk és megfigyelhetjük a holdfázisokat.

Ezeken túl még láthatjuk az időszakosan feltűnő üstökösöket. A nyári égbolton megfigyelhetjük a hullócsillagokat. Illetve a sok ezernyi műholdat is, amelyek a Föld körül repülnek.

 

 

Ókortól napjainkig

 

Az égboltot már az ókori Mezopotámiaban is vizsgálták, csillagcsoportosulásokat jegyeztek fel, amelyekből a mai állatövi csillagképeket alakították ki a tudósok.

A csillagképrendszerünk alapjait a görögök és a rómaiak rakták le, akik szintén a babiloni ismeretekből indultak ki.

Később a középkorban főleg az arab tudósoknak köszönhetjük a sok-sok felfedezést, mérést.

Majd a nagy földrajzi felfedezések korában ugrott meg a csillagászat fejlődése. Köszönhetően a hajósoknak, akik sok új csillagképet fedeztek fel, főleg mikor a Föld déli féltekéjén hajóztak.

 

 

Csillagképek, amelyeket biztos ismertek

 

Valószínűleg a Nagy Göncöl az a csillagkép, amelyet még a legkisebb gyerekek is könnyen megtanulnak felismerni. Érdekesség, hogy ez nem hivatalos csillagkép, hanem a Nagy Medve része. A másik könnyen felismerhető csillagkép a Kis Medve vagy a Kis Göncöl csillagkép, melynek a végén található a Polaris, azaz az Északi Sarkcsillag. Ez a csillag felbecsülhetetlen értékű a navigációban, évezredek óta segíti a hajósokat, mutatva az északi irányt.

 

A téli égbolt látványos csillagképe az Orion, amely szintén könnyen felismerhető. Homokóra formájáról és a jellegzetes övéről.

 

A Cassiopeia csillagkép is látványos csillaga az esti égboltnak, a jellegzetes W vagy M alakjáról, attól függően, hogy éppen milyen pozícióban van, hamar megtalálható.

 

Ami az északi égbolton a Kis Göncöl, az a déli féltekén a Dél keresztje. A hajósok e csillagkép segítségével tudtak könnyen navigálni az útjaikon.

Ha érdekelnek még a csillagképeket, akkor érdemes akár applikációval vagy könyvek segítségével beazonosítani a többieket. Így már hamar megtalálhatjuk az állatövi jeleket, a bolygókat, és még sok-sok csillag együttállást.

 

 

Megfigyelések ősszel

 

Idén ősszel is számos érdekességet fedezhetünk fel az égbolton. Ilyen volt a pár héttel ezelőtti teljes holdfogyatkozás és a hozzá társuló vérhold jelenség.

A Szaturnusz gyűrűjét is kiválóan lehet most észlelni, igaz ezt csak megfelelő távcsővel láthatjuk, egészen november 8-ig.

Októberben és novemberben két hullócsillag-sorozat is látható lesz. Október 20-a körül az Orionidákat láthatjuk, majd november 17-e körül, amikor szintén gyors és színes Leonidákat észlelhetjük.

Decemberben a Geminidák hullócsillag zápora lesz látható, december 7 és 17. között minden este. Kis szerencsével ekkor óránként akár 60 hullócsillagot is észlelhetünk.

 

 

 A cikket a Közlekedésbiztonsági rajzpályázatot  kiíró KÖBE Biztosító támogatta.