Nyulász Péter új ifjúsági regénye már a boltokban
Sellők, majmok, kentaurok az Országházban, különleges lények, amelyekről senki sem tud, nem ismeri őket. Vajon mit keresnek ott? Hogy kerültek oda? Nyulász Péter legújabb ifjúsági regényében erre is fény derül, amikor Julcsi és Imi a két negyedikes diák nyomozni kezd. Az íróval beszélgettem a Kristálykirály titkos naplója című könyv kapcsán.
Új ifjúsági regényed jelent meg, amelyben a főszereplők az Országházban található izgalmas festmények után kutatnak. Hogy jutottak el hozzád ezek az érdekes lények?
Az Országház Könyvkiadóból kerestek meg azzal, hogy szeretnének egy gyerekeknek szóló könyvet készíteni a Parlament néhány folyosóján látható, különös lényeket ábrázoló festmények alapján. Meglátva a különös, tündérmesébe illő világot, a repülő csigákat, lepkéket reptető békákat, kristályszárnyú sellőpilléket, úgy éreztem, nincs mese: ez a történet tényleg rám vár.
Hogy képzeljük el ezeket, miket láthatunk az Országházban?
A reneszánsz Firenze, az Uffizi képtár folyosóinak groteszk világa köszön vissza Scholtz Róbert munkájában, aki korának legkeresettebb díszítőfestője volt. Az ő kezenyomát viseli az Operaház, a Várkert Bazár, és így tovább. Az Országházban a magyarországi növény és állatvilág megörökítése mellett bukkannak fel ezek a mitikus lények. Kerubok, faunok, kentaurok, szárnyas csigák, papagáj szárnyú sellők, áfonya fejű jógi denevérek.
Számomra külön mókásnak tűntek a borozgató majmok és társaik, akik a kezükben mindenféle mesterembernek a szerszámait tartják, így például tűt, ollót, dobverőt. Kicsi képek ezek, és a magas folyosó homályba burkolózó mennyezetén láthatóak. Aki nem visz magával távcsövet, és nem tekeri ki a nyakát folyvást felfelé, nem is veszi észre őket.
Tehát adottak voltak ezek a figurák, akik valljuk be nagyon furcsák, egyáltalán nem hétköznapiak, és mellette ott vannak a gyerekek, akik nyomoznak. Hogy találkoznak a gyerekek ezekkel a festményekkel?
Végeredményben két könyv született. Elsőként a festmények között megbúvó alakok nyomán Kristálykirály fia, azaz Sgrafitto herceg, és Légóceán császárának lányáról, azaz Vitrázs hercegnőről szóló varázslatos mese, ami végeredmény nem más, mint a díszítőfestő titkos naplója, ami egy tipikus nyári ifjúsági regény bonyodalmában bukkan fel.
A negyedik bé osztályfőnöke választási lehetőséget kínál a nyári szünetre: vagy a vakációs feladatlapot oldják meg, vagy készítenek egy helytörténeti ismertetőt a lakóhelyük közelében lévő érdekességről. Így kerül kapcsolatba Julcsi és Imi a Vámház körút 9 alatti régiségkereskedés tulajdonosával, Anti bácsival, aki egy különleges napló eredetét kutatja. Így jutnak el a gyerekek az Országházba…
Tehát Scholtz Róberté a Kristálykirály naplója?
Legalább is ez a feltételezés, amit be kell bizonyítaniuk. Kiderül, hogy Anti bácsi szépapja volt Scholtz és amit leír a naplójában az Kristálykirály varázskertjének a története, Sgraffito herceg és Vitrázs hercegnő meséje. A történet a történetben jelenik meg, az olvasók belecsöppennek Kristálykirály udvarába, ahol megismerik a Mindig Járó Égi Rokkát, amelyet négy kobold őriz. Ebbe a világba érkezik meg Leonardo is, aki a reneszánsz kori Firenzében élt és elkészíti Vitrázs hercegnő portréját, sőt a napló szerint más festők és szobrászok is megtalálják a titkos átjárót a varázskertbe és az ott látott csodalényeket sorra megfestik itt a Felvilágban. Viszont egyszer csak eltűnik ebből a csodavilágból az egyik őrkobold, méghozzá a Mindentvágó Ércollóval együtt és hatalmas kalamajka kerekedik. Kristálykirály szörnyű átokkal bünteti a birodalmában élőket, de nem is mesélem tovább, legyen ez az olvasónak meglepetés.
Az Országház rengeteg meglepetést tartogat, de mi volt még meglepő a könyv írása közben?
A történetben a gyerekek nyomozása során eljutnak az Országgyűlési Könyvtárba, és végül egy titokzatos szobába is, amelyet senki sem tud egyedül kinyitni. Ez a muzeális gyűjteményt őrző szoba valóban létezik, és az ajtajához két kulcs kell egyszerre, amelyet két külön őr őriz. Azt gondolom, ezen az olvasó is ugyanúgy megdöbben, ahogyan a történetben szereplő gyerekek is.
A regény ott ér véget, hogy Julcsi és Imi bemutatja az osztálynak, amit találtak. Hogyan tovább?
A könyv története azzal zárul, hogy Magdi néni, az osztályfőnök feldobja az országházi osztálykirándulás ötletét – amit osztály rajongva fogad, így adja magát a könyv folytatása, ahol nem csupán a fura lényeket ábrázoló festményeket tekintik meg, hanem a különös mesterségszobrokat is, és kiderül, hogy az „Emailos fibula” rejtélye még annál is mélyebb, mint az első részben sejtették, pedig ott is komoly bonyodalmakat okozott…
Jó hír, hogy a könyv olvasása után a bicskei városi könyvtárosokat megihlette a történet és vetélkedőt hirdettek a könyv kapcsán alsós diákoknak. Remélem a jövőben lesznek még hasonló kezdeményezések és sokan elmennek megnézni Scholtz Róbert álomszerű festményeit az Országházban.
Almásy Katalin
