A szentendrei Skanzenben idén se szeri, se száma a 60 hektáron zajló húsvéti programoknak. Az ország legnagyobb Húsvét Fesztiválján az érdeklődők április 20-án és 21-én a múzeum valamennyi szegletében találnak felemelő vagy izgalmas elfoglaltságot. Szent György naphoz közeledvén a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományokon kívül a portákon minden a bárányról szól.

A pásztorélet jeles napjaként ismert Szent György napja, vagyis április 24-e. A néphagyomány szerint innentől számítják az igazi tavasz kezdetét. A pásztorok kisöpörték a juhhodályokat és a szaporaságot elősegítendő, zöld ággal hajtották ki az állatokat a hosszú tél után először a tavaszi legelőkre. Úgy tartották, Szent György-nap éjszakáján napkelte előtt harmatot kell szedni, hogy a tehenek jobban tejeljenek. A közelgő pásztorfogadó ünnepre való tekintettel a szentendrei Skanzen húsvéti programjaiban április 20-án és 21-én a híres pásztor szenthez kapcsolódó hagyományok is helyet kapnak.

Szent György napját régen alkalmasnak találták kincsek keresésére is. Tavasszal az anyaföldben megindul az élet, s úgy vélték, hogy ezen a napon kiveti magából a talaj azokat a kincseket, amelyeket évszázadok óta magába rejtett. Éppen ezért, izgalmas kincskereső és felfedező utak várnak a kalandvágyókra.  Miközben kicsik és nagyok a kincses térképet követve a múzeum különböző pontjain elrejtett meglepetések után kutatnak, tudással is gyarapodnak. A látogatók a két nap során a báránnyal, mint haszonállattal is megismerkednek, megnézik  majd a vajköpülést, a birkanyírást követően a gyapjúból sodort fonalat tavaszi koszorú kötésében hasznosítják, a hagyományos konyhában pedig ünnepi báránylevest kóstolnak. Vasárnap 11 és 15 órakor a vendégek megismerik a természettel szoros kapcsolatban élő tudós pásztor életmódját és a pásztorkutyás juhterelést. Szemügyre lehet venni az ősi állattartó mesterség eszközeit, kiderül mire szolgál a rováspálca, mi a különbség a bacsó és a bojtár között, illetve miért jó terelőkutya a puli és a pumi.

Programok a család minden tagjának, a karon ülőktől a nagyszülőkig

Mivel idén a Skanzen a Bárány évét ünnepli, az idei húsvéti rendezvényen a programok többsége a bárányról és a pásztoréletről szól. A kézműves foglalkozásokon a gyerekeknek kerámia és gyapjú bárány, valamint báránymotívumos bőrkarkötő készül.

A karon ülőket a Kezeslábas Társulat Babaszínházzal szórakoztatja, a Meseházban 11, 13, 15 és 17 órakor bárányos meséket hallgatnak a legkisebbek, a nagyobbacskák ügyességi próbákon versengenek egymással a Tojáskertben, ahol a cél seprűvel elsőként a célba terelni a tojásokat, a lányoknak pedig kötényben kell elkapni a feléjük dobott tojásokat. A családoknak érdemes benevezni az értékes nyereményekért zajló tojáskeresésbe is.

A 40 napos böjti időszak után, gazdag Sonkaparádé keretében, izgalmas ételvariációkat; húsvéti sonkás frittatát, tormás csülökfelfújtat, fürjtojásból készült sonkás tükörtojást és kenyérben sült füstölt csülköt készít helyben a Szárnyas Ízvadász.

Amíg a nők a konyhában, a gyermekek pedig a kézműves foglalkozásokkal múlatják az időt, addig az apukák a sokoldalú tudós pásztorral mesterségbemutatók keretében ismerkednek meg. A Bogyoszlói lakóházban a szakszerű pipatöméstől kezdve a spanyolozáson át a pásztorbot faragásáig számos készséget elsajátíthatnak a férfiak.

A bárány és a pásztor alakja a kereszténység fontos szimbóluma. Az évadnyitó Húsvét fesztiváltól kezdve a Skanzen Óbudavári katolikus templomában a Jó pásztor, a Mándi református templomában az Agnus Dei ábrázolások mögött húzódó szimbólumrendszert mutatják be az érdeklődőknek. A családtagok a nagyszülőkkel együtt kereshetik fel a szakrális építményeket; a református templomban hétfőn 11 órakor istentiszteletre, a katolikus templomban vasárnap 14 órakor ételszenteléssel egybekötött szentmisére hívják a híveket.

A Lajta Néptáncegyüttes tagjai felidézik a régi, falusi húsvét hangulatát. Jó vendéglátóként a házakba invitálják a látogatókat, akik egy családi ünnepi készülődésbe csöppennek, jellegzetes húsvéti ételekkel gazdagon terített asztal mellé ülnek és beszédbe elegyednek a házigazdával.

A szobában a fiatalok vasárnap hagymahéjjal tojást festenek, komatállal fogadnak egymásnak örök barátságot, a kertben villőznek, húsvéthétfőn pedig vízzel locsolnak, ahogy illik.

 

A két nap során minden korosztály megtalálja a kedvére való időtöltést, a népművészek tojást karcolnak, pingálnak és berzselnek, de látogatható a Magtárban A bárányok nem hallgatnak, a Skanzen Galériában a Bárány a konyhában és a Pont itt! Galériában Ajándék vagy áldozat? című három időszaki kiállítás is.