Új élménypontok gyerekeknek a Skanzenben

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban új gyermek-élménypontokat avattak a nyár elején. Az új, izgalmas helyszínek között szerepel csodacsűr, bábszínház, kisbolt, magyar népmeséket megjelenítő játszótér, fotóműterem, gyerekgazdaság.

 

Élménypontok gyerekeknek? Egy népi építészettel és életmóddal foglalkozó múzeumban?

A szentendrei Skanzen a kicsik számára olyan, mint egy óriási játszótér: szabadon futkoshatnak, játszhatnak, biciklizhetnek, állatokat leshetnek meg, sőt, olyan izgalmas tevékenységekbe is bekapcsolódhatnak, mint a kenyértészta dagasztása vagy a gyertyakészítés. És ez jól is van így; mindannyian tudjuk, hogy a közös családi élmények, az örömteli együttlétek, az igényesen eltöltött szabadidő meghatározó a gyerekek fejlődése szempontjából.

 

A skanzenesek évtizedek óta dolgoznak azon, hogy olyan közeget biztosítsanak a családok számára, ahol élményekkel, tudással gazdagodhatnak, ahová felnőtt és gyerek számára is öröm eljönni. A múzeumban felhalmozott hihetetlen mennyiségű tárgyi örökséget és szellemi tudást nemcsak megőrizni akarják, hanem tovább is szeretnék adni, de úgy, hogy az befogadható, érdekes és emlékezetes legyen.

Ezért úgy döntöttek, hogy a már működő, úgynevezett élő múzeumi helyszínek mellé – ahol kicsik-nagyok kipróbálhatják a cipósütést, a gyertyamártást, elleshetik a füvesasszonytól a gyógyteák kotyvasztását, felfedezhetik a vízimalmot működés közben, kötelet verhetnek, bőrműveskedhetnek – új élménypontokat hoznak létre, hogy még izgalmasabb legyen a gyerekek számára is a látogatás.

 

Készül például egy varázslatos játszótér, ami Kő Boldizsár szobrász és alkotótársainak munkája, akik az ország legkülönlegesebb, bűvös játszótereit készítették: a Zöld Pétert a Millenárison, a Mátyás királyosat Visegrádon, a Tündér Ilonásat a Holnemvoltban. A skanzenbeli Mesekert játszótéren olyan magyar népmesék elevenednek meg, mint A kisgömböc, Az iregi kakasok és mindannyiunk kedvence, A kismalac és a farkasok. A játékok között szerepel a kisgömböcös szereplőket táncoltató hinta, kakasos mászóoszlop, a csalafinta kismalacot megmozgató mókuskerék.

A Csodacsűrben óriásira nagyított tárgyak töltik meg a helyiséget, melyek egy terített asztal elemeit jelenítik meg, többek között tejes köcsögöt, kenyeret, kolbászt. A hatalmas tárgyakat belülről is fel lehet fedezni, ahol valójában a lényeg lapul. Valamennyi tárgyban az általa szimbolizált munkafolyamatot lehet megismerni interaktív eszközökkel, például a kenyérbe bújva a vetéstől aratáson át a molnár munkájáig ismerhető meg a kenyér „keletkezéstörténete”.

 

Egy másik pajtában megvalósítják sok-sok gyerek (és sok szülő gyerekkori) álmát, és létrehoznak egy bábszínházat, ahol nemcsak nézni lehet, mi történik a színpadon, hanem mindenki eljátszhatja kedvenc meséit, vagy szabadon engedheti fantáziáját, és új történeteket, kacagtató vagy szívhez szóló jeleneteket játszhat el. Gazdag bábkészlet, színes hátterek, zajkeltő eszközök, színpadra átírt mesék forgatókönyvei várják a családokat, baráti társaságokat, iskolai csoportokat, hogy Vitéz Lászlóként palacsintasütővel náspángolják el a csúnya ördögöt, királyfiként megmentsék az elrabolt királylányt a sárkánytól, vagy csak egy jót bohóckodjanak a paraván mögött a különféle bábkarakterek bőrébe bújva.

Egy kiállítási épület egy traktusát átalakítják fényképészeti műteremmé. Itt mai, modern, digitális technikával és az 1900-as évek elejéről származó fényképezőgéppel dolgozhatnak, ismerkedhetnek meg a gyerekek. Fényképésznek állhatnak, fotózási díszletet rendezhetnek be, majd az itt készült képet hazavihetik.

Kisbolt is készül, ahol kézbe foghatóak, odébb rakhatóak, megszagolhatóak, megtapasztalhatóak a dolgok. Bárki eljátszhatja a boltost a gyerekekre méretezett pult mögött, kihúzhatja az izgalmas árucikkeket rejtő fiókokat, megemelheti a liszteszsákot, beletúrhat a babba, beleszippanthat a fűszerek rekeszeibe. Itt nem nyűg, hanem játék megtanulni, hány deka is egy kiló, belefér-e vajon öt deci petróleum a literes üvegbe, és mennyibe kerül három szem árpacukor, ha szemenként egy garas az ára.

A Gyerekgazdaságban a lakóházat a gyerkőcök által használható bútorokkal rendezték be, így kényelmesen süthetnek-főzhetnek a konyhában, és akár kemencébe vethetik a kenyeret, vagy be is bújhatnak ide, épp, mint Kis Bence. A porta istállójában lovacska várja az abrakot, az udvaron mágneses disznó eteti malacait, tehén várja, hogy megfejjék a gyerekek, tyúk, kakas, csibe formájú hinták és ülőkék fogadják a megfáradt gazdákat. Az istállóban felhalmozott szalma is a szórakozás eszköze lesz szalmabála-ugrálóként. A valódi zöldségekkel ültetett kiskert mellett a gyerekek tanulókertben próbálhatják ki a játék hagyma ültetését, és szedhetik fel a játék répát, marharépát.