Aki belelapoz, nem akarja letenni

Emberalakba bújtatott kutyák szimatolnak rejtélyes esetek után Budapest utcáin Nyulász Péter és Ritter Ottó új könyvsorozatában. A képeken jól ismert helyszínek köszönnek vissza, a könyvek nagy betűvel, sok képpel készülnek. A sodró lendületű, mókás és izgalmas kalandok képregényszerűen jelennek meg a kötetek lapjain, és szinte kivétel nélkül mindenkire igaz, hogy aki belelapoz, az többé nem akarja letenni.

 

 

A BerGer Szimat Szolgálat alapítója Bernát, a magyar vizsla, és Gerzson, a drótszőrű vizsla. Az alcím szerint azonban Bugac Pongrác kalandjait ismerhetjük meg a sorozatból. Ő kicsoda?

 

NY.P.: – A friss diplomás unokaöcsi, egy kissé még tapasztalatlan, de elszánt, bátor és furfangos mudi, akire bácsikái rábízzák az ügynökség irányítását, hogy ők kényelmesen sakkozhassanak a parkban.

 

 

Nehéz volt megtalálni a szerepeknek megfelelő kutyafajtákat?

 

NY.P.: – Igazából fordítva történt. Egyszer csak rádöbbentem, hogy a kutyafajták mennyire hasonlatosak egy-egy emberi jellemhez, foglalkozáshoz. A második lépés az volt, amikor tudatosult bennem, hogy a kilenc magyar kutyafajtára egy teljes szereplőgárdát lehet alapozni. Ezután jellegzetes külső jegyeikhez és személyiségükhöz kerestem olyan testhezálló szerepeket, amelyekhez aztán kellően sodró lendületű, kacagtató kalandokat lehet kitalálni. Így jelent meg lassanként lelki szemeim előtt egy detektívügynökség rokoni és baráti csapata. Ez már magával hozta, hogy valós és modern környezetben játszódjanak a kalandok, amihez pedig 1-2 mondatos kisokosokat, tudásmorzsákat, lehet csatolni. Már csak Ottót kellett meggyőznöm arról, hogy érdemes belevágni.

 

Ottó, mit szóltál, amikor meghallottad, hogy kuvaszból zumbatáncos karatebajnokot, komondorból kikötői ezermestert, erdélyi kopóból titkos ügynöknőt kell alkotni?

 

R.O.:  – Amikor Péter elmondta az ötletet, nagyon megörültem, mivel nagy kutyabarát vagyok. A szereplők megrajzolásához figyelembe kellett venni az egyes kutyafajták valós és fiktív stílusjegyeit. Például a főszereplőnél, Ponginál, alapvető szempont volt, hogy ő lesz a főhős, aki egy újonc nyomozó. Így adta magát, hogy bár olykor csetlik-botlik, mégis egy talpraesett, cool karaktert rajzoljak.

Minden szereplőnek a stílusához igazodó öltözetet kreáltam, hogy be tudjuk azonosítani a személyiségét, foglalkozását. Fürge, az agár például pizzafutár, így egy vagány olaszos szerkót álmodtam rá. Ott van Juli, a pulicsaj, Pongi titkárnője, aki egy teltkarcsú, trendi, okos fiatal nő szexi szerelésben. A pulifrizura megalkotása többkörös volt, mert mindig idétlen lett a végeredmény. Aztán egyszer csak sikerült eltalálni pár vonallal egy lapszélen Juli koronáját, és megszületett a pulifrizkó.

 

Volt konkrét modell, igazi élő kutyus a rajzokhoz?

 

R.O.: – Kutyafan vagyok. Van egy corgi kutyám, a Klári. Véletlen egybeesés csak, hogy hasonló pofiszerkezete van, mint egy mudinak, így sokszor nézegetem itthon a kisasszony kutyaképét, füleinek tartását, amikor rajzolom a főszereplő mudi mimikáját. Klári egy brit kutyafajta, és II. Erzsébet királynő kedvenc fajtája. Az első könyvünkben van is egy koronázási jelenet, ahol Klárit rajzoltam meg, mint angol királynőt, ahogyan lovaggá üti Meb Undát, a fekete csau-csaut, aki ezután Sir Meb Undaként szerepel a könyvben mint fő bajkeverő gengszter.

 

 

Van-e kedvenc jelenetetek?

 

NY.P.: – Én egyrészt a váratlan, félreértéseken alapuló fordulatokat szeretem, amiken a végén nagyokat lehet kacagni. A borítóképen is látható jelenetsorban számos ilyen van, de kár volna lelőni a poénokat. Másrészt nagyon szeretem azokat a néha igazán döbbenetes információkat, melyek szervesen belesimulnak a mesébe, mégis valódiak, és igazi tudást adnak át. Ilyen például a Gellért fürdő ősforrása, mely 30 méterrel a villamossínek alatt hullámzik, nemcsak ebben a mesés könyvben, hanem a valóságban is.

 

R.O.: Nekem több kép is a kedvencem lett mindkét kötetből. Nemrég fejeztük be „Az ellopott Mikulás-szán” munkálatait, így most az ugrik be hamarabb. Rögtön az első, az ablakban búslakodó, flegma Pongi, vagy a rejtélyes csigalépcsős kép, illetve a duplaoldalas kép a Mikulás gyáráról. Szeretem a filmeket. A grafikáimban, illusztrációimban sokszor elrejtek olyan apró utalásokat, amelyekkel egy-egy kedvenc filmem előtt tisztelgek, a gyerekek mellett a szülőket is szórakoztatva. Többet nem árulok el, fedezze fel az olvasó maga ezeket a kikacsintásokat.

 

 

A könyvben a Harap utca 3/B. alatt található a BerGer Szimat Szolgálat irodája. Ismerős ez a cím, nyilván ez is egy a sok kikacsintás közül.

 

NY.P.: – Igen, kifejezetten törekedtünk arra, hogy sok-sok azonosulási pontra leljenek az olvasók – akár kicsik, akár nagyok. Elsődleges szándék volt az is, hogy a sodró lendületű kalandok mellett 1-2 mondatos, lexikonszerű információmorzsákat helyezzünk el a Lánchídról, Nemzeti Múzeumról, termálfürdőkről, gőzgépről, GPS-ről, hologramról, történelemről, természettudományokról és így tovább. Törekedtünk arra, hogy akár iskolai tantárgyak kiegészítéseként is felhasználhatók legyenek a kötetek. Ezt segítve foglalkoztató feladatlapok is készültek, melyek a www.bergerszimat.hu honlap Suli Buli oldalán ingyenesen elérhetők.

 

Mik a tervek a jövőre tekintve?

 

NY.P.: – A következő hónapokban szeretnénk minél több olvasóval megismertetni a BerGer Szimat világát, akár személyes találkozókon is, utána pedig a tavasszal egy újabb kötet biztosan érkezik, amiben eljutnak hőseink a Hosszúfülűek szigetére.

 

R.O.: Én már említettem, hogy szeretem a filmeket – nem titkolom, hogy a BerGer Szimat Szolgálatból is rajzfilmet álmodunk.

 

 

 

Fotók: Lantos P. István