A Mi Sándorunk című kiállítás a budapesti evangélikus múzeumban

“Diligenter frequentáltam / Iskoláim egykoron” – így kezdődik a legismertebb magyar költő önéletrajzi ihletésű, humoros verse, a Deákpályám. Petőfi kapcsolata az evangélikus egyházzal leginkább családján és iskoláin keresztül ragadható meg. Ennek nyomán gyűjteményünk számos, alig ismert “Petőfi-relikviát” őriz. Közülök is kiemelkedik első fennmaradt verskézirata, A hűtelenhez, amelyet a selmeci líceum irodalmi önképzőkörének “érdemkönyvébe” jegyzett le. Kiállításunk az ifjú Petőfit állítja középpontba – azt a gyermeket és fiatalembert, aki néhol viszontagságos tanulmányokon, magánélet megrázkódtatásokon keresztül jutott el odáig, hogy születése után kétszáz évvel is az egyik legmeghatározóbb költője legyen irodalmunknak. A kiállítás hitelességét erősíti, hogy a múzeum éppen abban az épületben található, amely Petőfi idején a pesti evangélikus gimnáziumnak adott otthont.

Nagy szerepe lesz az interaktivitásnak: a digitális eszközök mellett taktilis játékok segítségével adunk helyet az élménypedagógián alapuló ismeretterjesztésnek, amelyhez múzeumpedagógiai foglalkozás is tartozik. A kiállításon – amelyen tárgyak és digitális alkalmazások mesélnek el történeteket – a látogatók megtehetik azt az utat, amelyen a diák Petőfi végigjárt, a szabadulószobában lelécelhetnek a líceumból, vagy körülnézhetnek a reformkori Pesten.