Tény, hogy a lelki egészségünket – gyerek és felnőtt korunkban is – döntően a társas kapcsolataink határozzák meg. Családi élet, Lelki egészség és Társas kapcsolatok témakörökben hét általános iskolában hét klubfoglalkozást szervezett alsósoknak a Fitt család. A barátság témakörében megtartottam az utolsó foglalkozást is, és most is sokat tanultam a gyerekektől.

 

Villám, Tigris, Legjobbak, és Nevesincs

Sokat beszélünk (írunk) arról, hogy mennyire individualizálódnak a gyerekek (is). Elsivárosodtak a társas kapcsolatok, hiányzik a közösségi élet.

A klubfoglalkozások vége felé közeledve az a – talán meglepő – tapasztalatom, hogy a kortárs csoport szerepe már kamasz kor előtt is meghatározóbb lehet, mint gondolnánk (mint azt a szakirodalomból tudjuk). Igaz, hogy a „Maradj talpon” vetélkedőt (vagy a „Megasztárt”) mindenki ismerte, a svéd gyerekversekről viszont még nem hallottak, – de ami a szívüket nyomja az ugyanaz! Csak nincs mindig idő meghallgatni – hát még kibeszélni, eljátszani -, ami a szívüket nyomja!

Kicsit izgultam, hogy a harmadik és negyedik osztályokból összeverbuvált 20 gyerek – lemond(at)va az udvari rohangálásról és a napsütésről –, értékeli– e a lelki egészséggel való foglalkozást. Igaz, a lelki egészség témakörében a barátságról nem csak úgy egyszerűen beszélgettünk, hanem „workshopoltunk”. Végül az osztályfőnök, és a négy csapat – Villám, Tigris, Legjobbak, és Nevesincs – megelégedésére alakultak a dolgok.

 

Együttes élmény

Műhelymunka. A munkán van a hangsúly, a feladaton!

A gyerekek attól, hogy egy teremben vannak, még nem válnak közösséggé, de ha egymásra figyelve, együtt kell a feladatot megoldani, az ugye jó játék, és rólunk, a csapatról lesz szó! A Mérei Ferenc által leírt együttes élmény fontossága, a játék nevelő ereje, az általános iskola alsó tagozatában kell(ene) hogy teret kapjon, és nap, mint nap megmutatkozzon. A mi foglalkozásainkon ez a lényeg!

Ha a gyerekek társas kapcsolataiban az agresszió, a rivalizálás és az egyéni érdek játssza a főszerepet, nem fog, – nem tud – változni az a mai egészségtelen tendencia, hogy a siker eléréséhez nem az együttműködés, hanem az agresszió vezet.

Napjaink gyermekvilágából – valószínűleg a felnőttek életében tapasztalható erősödő bizalmatlanság hatására – hiányzik a bizalom. Mi lesz, ha nem a bizalom, hanem éppen ellenkező irányba halad az iskolai nevelés? Jó az, ha a gyerekeknek nem kell kérdezni, véleményt alkotni, netán alakítani a dolgokat, csak engedelmeskedni? Jó-e az, ha arra tanítjuk, hogy elég csak a „főnökre” figyelni – legyen az tanár vagy szülő -, és gondolkodás nélkül elfogadni, amit elé tálalnak, legyen az testi vagy szellemi táplálék? Hogyan fejlődik így egészséges személyiséggé?

A nyolc-kilenc évesek „képesek a jóra” – a mi felelősségünk, hogy kapcsolatainkban, mindennapjainkban ne az agresszió, a durva fegyelmezés, a büntetés, legyen a követendő minta gyerekeink számára.

Siv Widerberger: Barátság”Á, te vagy az”mondta Lena,elém jött,átkarolta a vállam, és a titkairól sugdosott.   “Á, te vagy az” mondta Lena, sarkon fordult és ment.   “Á, te vagy az” mondta Lena, mutatott valamit, amit nemrég kapott, és három percig játszhattam vele.   “Á, te vagy az” mondta Lena, felhívott valakit telefonon, és kérdezte, náluk lehet-e egész nap.   “Á, te vagy az” mondta Lena, csokoládét adott és narancslevet.   “Á, te vagy az” mondta Lena. “Hát nem tudod, hogy már Ingriddel vagyok? Hogy köztünk vége mindennek, mindennek, érted? Észre se vetted, te hülye?”   Több hónapba telt, hogy Lenát ne szeressem, és ne gyűlöljem többé.

 

Ez a vers többfordulós „dráma” – amit főleg a lányok értettek, a fiúk közül csak egy, aki a képek közül is mást választott, mint a többiek. Versek és képek segítségével egy kicsit „teszteltem”, hogy hol tartanak a társas kapcsolat, a barátság értelmezésével, és hogyan viselkednek a gyakorlatban?

 

Foglalkozás három felvonásban

Első

Azzal kezdődik, hogy közösen átrendezzük a termet, – máris együttesen cselekszünk!

I. Bevezető beszélgetés.

Az egyszervolt.hu, a Fitt család és a magam bemutatása után mindenki megírja a névjegyét, és felragasztja magára a becenevét.

4-5 fős csoportokat alakítanak, és közösen nevet, és „szóvivőt” választanak.

Ezalatt ki kell találni: Mi lesz a mai téma?

Segítség: egy vers – és a „Maradj talpon” mintájára: .a.á.s.g

 

II. Ráhangolódás.

A különböző érzelmeket kifejező gyerekarcokat ábrázoló fényképeket (vidám – szomorú – unatkozó – ijedt – fáradt – győztes) helyeztünk el a teremben, és azt kértem, jól nézzék meg, és válasszanak maguknak egy barátot. Álljanak az alá a kép alá, akivel szívesen barátkoznának.

 

III. Tárgyalás.

Ki melyik képet választotta és miért? Először a szóvivő beszélt a csoport nevében, de mindenkinek el kellett mondani a saját véleményét.

A legutóbbi alkalommal a 20 gyerekből 19 a mosolygós, kedves, szép, vagy a sikeres, dobogó legfelső fokán álló boldog kislányt választotta. Egyetlen kisfiú választott olyan képet, melyen egy bánatos fiú néz szomorúan.

 

Miért őt választotta?

Mielőtt feltettem volna a kérdést, a többiek véleményére voltam kíváncsi. A 19 gyerekből hatan azt mondták, ők is mást akartak választani, de – az első körben – a többség kitartott a „boldog, sikeres barát” képe mellett.

Az a kisfiú, aki a verset is „érezte”, hosszú percekig, halkan mesélt a bánatos fiút ábrázoló képről.

Sajnálom, hogy lemerült a magnóm és nem tudom lejátszani, hogy milyen érzékenységgel és pontossággal fogalmazta meg ez a 8-9 éves kisfiú a barátságot. Olyan empátiával „találta ki”, hogy a képen lévő „barátja” miért szomorú, és vallotta be, hogy bizony ő is így érez sokszor, és vigasztalásra szorul, hogy osztálytársai (egy srác kivételével) újra szerettek volna választani.

Ez volt a foglalkozás „fordulópontja”. Ritkán jutnak el az érzelmi érintettség ilyen fokáig a gyerekek – egy társuknak köszönhetően.

 

IV. Zárás

A „ki a barát, milyen egy jó barát?” kérdésre legtöbbször azt a választ írták:, aki megvéd, aki hűséges, bátor, jól verekszik, titoktartó, ad a tízóraijából, jó vele játszani, szeret engem….

Most, a beszélgetés végére kialakult egy közös értékrend, a társaknak, a kapcsolatoknak a lelki, érzelmi hatása is megfogalmazódott a gyerekekben. A barátom elfogad, megvigasztal, nem irigy, felvidít, meghallgat, beszélget velem, figyel rám, megbocsájt, ha megbántom, bízhatok benne, segít a bajban… sorolták a jó barát tulajdonságait.

Nem írták le, mert a következő játékra nem maradt volna idő, de megérezték, hogy a „barátság fél egészség”. Főleg akkor, mikor arra kértem őket, csak magukban, csendben gondolják át, ők maguk milyen barátok? A saját szempontjaiknak mennyire felelnek meg?

 

Fő a bizalom!

Második felvonás.

Körben ülünk, egyesek és kettesek, egymás felé fordulva egy pár leszünk.

Feladat: székeket eltenni az útból. „Egyesek” becsukják a szemüket, „kettesek” mögéjük állva hátukra, vállukra téve a kezüket, gyengéden és szó nélkül úgy irányítják a társukat, hogy lehetőleg ne ütközzenek senkinek és semminek.

Csere! „Kettesek” csukják be a szemüket, „egyesek” irányítanak szó nélkül! Nincs beszéd!

Mi köze van ennek a játéknak a barátsághoz? (felírja a csapat)

Leülünk, megbeszéljük, ki hogyan érezte magát? Miért, és mi volt kellemetlen, mi volt jó? Mindenkit megvárunk, amíg elmondja az érzéseit. (Aki emlékszik, hogy a másik csapatból ki mit mondott, vagyis végig figyelt, plusz pontot szerez a csapatának.)

 

Harmadik felvonás

Újra közösen átrendezzük a termet, hogy középen legyen hely.

Álljunk körbe, egyre szorosabban, – mint a dominók -, és egyszerre le kell ülni a mögöttünk álló térdére! Bízva egymásban (az ügyességünkben), – ha a nevetéstől nem „dől össze” a társaság, akkor – általában – a harmadik próbálkozás sikeres lesz.

Visszarendezzük a termet, értékeljük az órát, mindenki dicséretet, és egy apróságot kap ajándékba.

Hiába faggatnak, én nem árulom el, hogy a legközelebbi találkozásunkkor miről fogunk beszélgetni, mit fogunk játszani,… de nagyon élvezem a gyerekek élénk kíváncsiskodását, ami annak a jele, hogy bíznak benne az a foglalkozás is érdekes lesz!

Gáspár Sarolta

 

 

* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *