A csodalovak újra kószálnak

Aki nem tudná – de ki ne tudná – Csoda és Kósza két ló, akik Gödöllőn élnek egy tanyán.

Körül a föld

Mert ahogyan Czigány Zoltán felforgatja a világot Csoda és Kósza nem hétköznapi, sőt olykor groteszk meséivel, itt bizony nem a két kalandor ló jár a föld körül – mint más mesehősöknél ezt megszokathattuk, hanem épp fordítva: körülöttük forog a világ – mint azt nem egy nagy kedvenc esetében megtapasztalhattuk. S mondhatjuk azt is, hogy minden ott folytatódik, ahol legutóbb, az első kötetben véget ért. Kósza kuszálja a szálakat, Csoda pedig igyekszik – lehetőségeihez mérte – helyrehozni a galibákat. S szintúgy változatlan Sajó bácsi és Gyöngyi néni, no meg a bableves – mert akörül is forog a világ.

Santorini, léghajó, aquapark…

Na és Hungaroring, Északi sark, Szahara. Nem képzelhető el olyan hely és helyzet, amibe ezek a lovak bele ne keveredhetnének. Határt tényleg csak az oldalszám szab az írói fantáziának – ami azonban gyermeki kíváncsiságon edződött, hiszen – mint azt az első kötet megjelenésekor megtudhattuk – itt olyan gyerekmesékről van szó, melyeket otthon, lányának és fiának rögtönzött a meseíró. Ám kösse fel mindenki a nadrágot, mert szédítő a magasság, melybe egy bizonyos léghajó repíti Kószát.

Fel kell nőni hozzá

De persze csak képletesen. A történet – a kicsavart alaphelyzethez méltó – kicsavart fordulatokkal (avagy kifordult csavarokkal) teli, s nem kevésszer a felnőtt olvasónak is fejtörést okozhat az utalások, áthallások követése, megértése, avagy megúszni a szóviccek tengerét. Merthogy valós helyszínek, valós szereplők, szakszerű megnevezések kavarognak a legvalótlanabb lehetetlenségek keverékében. Például a Hungaroringen egy kimustrált, büfévé alakított Ikarus 180-as – melybe Boeing 737-600-as repülőgép motorját szereli Kósza – Lewis Hamiltonnal meg Fernando Alonsoval, és Leonardo da Vincivel, meg Donatellóval kel versenyre. Mire Felipe Massa így reagál: –„ Mi ez a massza itt?”

De talán az a legtanácsosabb, ha ellessük a gyerekektől, hogyan is megy ez: csak úgy eldőlni – akár a röhögéstől – s nem töprengeni, hogy –„ Mi ez a massza itt?”, hanem csak befogadni a történeteket (ló)szőrőstül, (ló)bőrőstül. +S odatenni végére egy zárónyihogást: Nyííí-ha-ha-ha-ha-ha! Brrrrrr! Nyíííííííí- Ha-ha-haaaaaaa.

Czigány Zoltán: Csoda és Kósza a körül a föld
Illusztráció: Baranyai András
Pozsonyi Pagony kiadó, 2009

– Nyulász Péter –