Az IBBY dijas Nyulász Péter vízi bábszínházi produkciót tervez Helka című könyvéből

Nyulász Péter a Helka, Lakatos István pedig a Dobozváros című művéért vehette át hétfőn az Év Gyermekkönyve 2011 díjat. Az elismeréseket Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár adta át a nemzetközi gyermekkönyvnap alkalmából Budapesten.

Nyulász Péter (1968), kollegánk, jelenleg az Egyszervolt.hu gyermekkulturális családi portál szerkesztő-szerzője, kommunikációs vezetője történelem-földrajz szakon szerzett diplomát Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Tíz éven át a Magyar Rádió újságíró-riportereként dolgozott. Zsubatta! című mondókás-verses kötete 2005-ben, a Miazami – kitalálós versikés könyve 2007-ben jelent meg, mely alapján TV film készült Gárdos Péter rendezésében. 2008-ban a Gyere velünk Budapestre! – hajtogatós képeskönyve látott napvilágot. 2010-ben Miazmég címmel jelent meg újabb kitalálós versikés kötete 2011-ben pedig egy újabb mondókáskönyv, A baba bab következett.

Az IBBY-díjas szerző így mutatkozik be a Móra Könyvkiadó oldalán: ” Még nem egészen voltam ötéves, amikor az első gyerekversemet írtam. Az egy igazi gyerek vers volt tehát, és persze így sikerült lejegyezni, hiszen akkor még nem tanítottak meg írni. Azután az iskolában megtanítottak írni, és akkor nagyon sokáig nem írtam gyerek verset, csak dolgozatokat. Azután pedig újságcikkeket, tudósításokat meg elemzéseket – sokszor nem is tollal-ceruzával, hanem mikrofonnal. Innen visszanézve csupa fantáziátlan dolgot, amilyeneket csak a felnőttek szeretnek. Olyasmi történet ez, amiként az elefántot nyelt kígyó rajzával járt Saint-Exupéry: míg a kis herceggel nem találkozott, mindenki kalapnak látta.”

“A fiú- és lányolvasók egyaránt megtalálhatják az azonosulás lehetőségét, de akár rajongásuk tárgyát is Helkában, vagy épp Cipriánban. Hisz a gyerekek a szívükkel olvasnak, átélhető, megélhető kalandra vágynak” – méltatta Nyulász Péter alkotását Gombos Péter, a Magyar Olvasótársaság alelnöke, majd komolyabbra fordítva szót, igy folytatta:. „Nyulász Péter bizonyos szempontból tolkieni történetet írt, ám regényének egyik legnagyobb erénye, hogy egy pillanatig sem érezzük, hogy parafrazeálna, hogy erőltetetten ültetne át magyar viszonyok közé angolszász sajátosságokat. Kamor és Gandalf hasonlósága persze rögtön szemet szúr, de a Helka sokkal inkább a magyar mondavilágon – elsősorban Lipták Gábor gyűjtésén, balatoni mondáin – alapul, így mindvégig a miénknek érezhetjük. Helyszínei ismerősek lehetnek, sőt fejezetről fejezetre bejárhatók – akár a gyermekolvasó számára is. A szerző egyébként maga is megtette ezt a kirándulást, fényképekkel illusztrált előadásokat is tart erről, s azon sem lepődnénk meg, ha a “Helka-túra” idegenforgalmi/irodalmi fogalommá válna egyszer.”

Az örömteli hírhez az is hozzátartozik, hogy … “a közeljövő egyik legnagyobb vállalkozása az az egyedülálló, vízi bábszínházi bemutató lesz, amit Nyulász Péter Helka című regényének feldolgozása alapján készítünk. Sikerült megnyernünk a produkció tervezőjének Gyarmathy Ágnest, aki az Oscar-díjas Mephisto című film jelmeztervezője.” (Idézet a veszprémi Kabóca bábszínház igazgatójával, Székely Andreával készült interjúból).

Gratulálunk!

(Szerk.)