Fagylalt-sztori

 

Ha nyár, akkor fagylalt! De azt vajon tudjátok, hogy honnan ered a fagylalt, s hányféle közül válogathattok? Egy biztos, hogy már Nero császár, az ókori Rómában is hódolt e olvadékony finomságnak.

 

Kínában kb. 3000 éve jöttek rá, hogy a jég nagyon jól tartósítja az ételeket, és innen már csak egy lépés volt, hogy tejjel, gyümölcsökkel ízesítve, a jeget is elfogyasszák. Európában, úgy 2000 évvel ezelőtt a rómaiak is megkedvelték a fagyit, igaz csak a leggazdagabbak, mert nagyon drága volt a  magas hegytetőkről elég gyorsan leszállítani a jeget és havat. A fagylaltkészítés tudománya fennmaradt, de amíg csak természetes hűtést lehetett használni, csak kevesen engedhették meg maguknak a luxust – a jeget messziről hozták és jégvermekben tárolták hónapokig.

Igazán népszerűvé csak a XVIII. században vált: Itália volt és maradt a “fagylaltművészet” hazája, ma is itt kínálják a legfinomabb és a legtöbbféle ízű fagyit.

Magyarországon a reformkorban (1800-as évek első felében) terjedt el a jeges finomság, elegáns cukrászdákban készítették, sőt házhoz szállítást is vállaltak. Akkor még nem létezett a mai, vékony ostyatésztából készült tölcsér sem, ez csak kb. 100 éves.

 

Amióta a fagyasztást elektromos úton lehet végezni, a fagylalt mindenki számára elérhető és a nyár legfontosabb édes csemegéje lett. Számtalanféle fagylalt-variáció között válogathatunk a fagyizókban, a szupermarketben, és otthon is lehet fagyit csinálni. Ehhez nagyon hasznos a turmixgép és a fagylaltkészítőgép, mert a jó fagylalt egyik titka, hogy krémszerűvé keverjük, a jégkristályokat alaposan “összetördeljük”.

Alig van olyan gyümölcs, sőt zöldség, amiből ne lehetne valamilyen fagylaltkülönlegességet varázsolni. Fontos alkotórészek még a tojás, tej, tejszín, joghurt, méz és a karamell. A fagylalt koronája a díszítés, ez is ezerféle lehet: gyümölcsdarabok, csoki, színes cukor, édes mártások és öntetek, tejszín, darált dió, mogyoró, ostya. És már a tölcsérek is egyre sokfélébbek…

Tekintsük át a főbb “fagylaltműfajokat”:

Fagylalt: hidegen keverjük össze az alkotórészeket, de vannak receptek, melyek főzést írnak elő. Fagyasztás közben folyamatosan kevergetni kell, hogy sima, jégkristály-mentes legyen, erre a célra legalkalmasabb egy fagylaltkészítő gép.

 

 

Parfé: a fagylaltok királya. (A francia nemes úr, aki először kóstolta a jeges nyalánkságot, így kiáltott fel: “parfait” , vagyis: “tökéletes”). Pedig a parfé készítése igen egyszerű: tejszínhab, cukor és az íz (gyümölcsök, csoki, stb.) kell hozzá. Összekeverjük az alkotórészeket, valamilyen érdekes formába öntjük és 5-6 órára mélyhűtőbe tesszük. Sokáig kemény marad és úgy szeletelhető mint egy torta, mert a jégkristályokat nem törjük össze. Mindig nagy sikere van a többféle ízű és színű rétegekből álló parféknak és különösen fontos, hogy tálalás előtt szépen és gazdagon díszítsük.

 

Szörbet (ez volt a fagylalt régi neve): Fagylalt és különféle italok (gyümölcslé, szódavíz, citromlé) keveréke, jégkockával.

Sült fagyi: Ilyen is van! A tojásfehérjét kemény habbá kell verni, beborítani vele a fagyit, és pár percre betenni a sütőbe. Fontos, hogy gyorsan megegyük, mert elolvad az egész.

Jeges joghurt: A jéggé fagyasztott joghurtot összedarálják friss gyümölcsökkel.

Milkshake, jégdara: Tejes turmix jégdarával, fagyival, gyümölcsdarabokkal – szívószállal igyuk.

Fagyizni legjobb nyáron, a kánikulában (bár az oroszok a tél közepén is szeretik), így most itt az ideje megkóstolni minél többféle színes, jeges gombócot !

Nézd meg filmen a fagylalt történetét a Mese TV-n!