Folytatódik a vámpírrománc

Már a mozikban az Alkonyat harmadik része, a Napfogyatkozás, amely az eddiginél pörgősebb akciókat és kevésbé kiszámítható cselekményvezetést ígér, de így is jól illeszkedik a vámpíruniverzumba. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a történet most sem került közelebb az átlagnézőhöz, továbbra is csak a kamasz rajongók fogják maradéktalanul élvezni.

 

Az Alkonyat harmadik része jól folytatja azt a vonalat, amit az első két film elkezdett, sőt az előzmények ismerete nélkül nem is lehet benne mindent megérteni. Túl sok minden egyébként nem változott, a halandó lány és a vámpírfiú szerelme továbbra is problémás – a szereplők ugyanúgy szenvednek, és a film során legalább négyszer-ötször elhangzik köztük ugyanaz a párbeszéd, szinte ugyanazokkal az érvekkel: Bella mindenáron vámpírrá akar válni, Edward pedig megpróbálja lebeszélni erről.

 

Megint képben van persze Jacob is, akiről a második részben már kiderült, hogy farkasember. Az érzelmi viszony most csak tovább bonyolódik Bella és közte, miközben – a lány biztonsága érdekében – a két rivális (akik nemcsak szerelmük tárgya, de fajtájuk különbözősége okán is ellenfelek) is megpróbál közös nevezőre jutni. Edward továbbra is érzelgős, Jacob továbbra is agresszív, még csak azt sem mondhatjuk, hogy a szereplők elkezdtek volna felnőni.

 

 

Nem veszik magukat annyira komolyan

Bella érzései viszont most billennek meg először, a kamaszos lángolásból mégiscsak visszavettek kicsit az alkotók. Sőt más téren is érezhető, hogy a Napfogyatkozás már nem veszi magát olyan komolyan, mint elődei – néha még egy kis önfricska is belefér, a Belláért érkező, természetesen félmeztelen Jacob láttán Edward egyből beszól: „Ennek nincs egy inge?” Megvan tehát a nyitás szándéka azok felé is, akik nem elvakult rajongói a szériának – más kérdés, hogy az Alkonyat ettől függetlenül még mindig a beavatottak ügye marad.

 

Az új rendező, David Slade munkája látszik az akciójeleneteken is, amelyek az előző részek hasonló képsoraihoz képest sokkal pörgősebbek, vadabbak lettek, néha már-már horrorba hajlanak. Igaz, az ellenség is veszélyesebb, mint eddig: egy újszülött vámpírokból álló (vagyis kifejezetten vérszomjas) horda tart a kisváros felé, ahol Edward és klánja él – a fiúnak ezért kell szövetkeznie Jacobbal és a többi farkassal.

 

Kerülnek tehát új elemek a filmbe, mégis azt érezzük, hogy a történet valahol elakadt, ugyanazokat a köröket futják az alkotók. Bella a mostani film végén ugyanúgy halandó és szűz marad (a szülőknek tehát nem kell aggódniuk), ezek megoldása a záróképpel elővetített negyedik részre hárul – ha egyáltalán valami is változni fog a meglehetősen zárt univerzumban.