Robin Hood már nem a régi
Az új Robin Hood egész más, mint az eddigiek: még nem vált legendává, a közismert történet előzményeit ismerhetjük tehát meg.
Robin Longstride-ot (mert hogy ez hősünk becsületes neve) kereszteslovagként, a Szentföldről hazatérőben látjuk először: egy csupán az íjászok közül, akik Oroszlánszívű Richárd szolgálatában sorra ostromolják a francia várakat. Tíz éve úton van, elege van már az állandó csatározásból, ezért az első adandó alkalommal megszökik a seregből, magával rántva pár barátját is – belőlük lesz a későbbi sherwoodi kompánia, addig azonban még mindnyájuk számára hosszú az út.
Robin Hood szabadon kóborol Anglia földjén, és a két és fél órás film alatt jó, ha kétszer előveszi az íját, így a jelek nemigen utalnak arra, hogy ő lenne az, akiről a legenda szól. Egy embert látunk inkább, aki próbál helytállni a történelem viharaiban – aki tehát a klasszikus Robin Hood-sztorira kíváncsi, az valószínűleg csalódni fog. Szerintünk azonban csak jót tesz a történetnek a másféle megközelítés, hisz az eredeti elképzelést unalomig ismerjük, számos formában láthattuk már.
Bárányokból oroszlánok lesznek
A Gladiátort is rendező Ridley Scott ehelyett azt mutatja be, Robin miként jut el addig, hogy legendává váljon. Egy ígéret – a haverokat pedig a balhé – hajtja Nottinghambe, ahol megismeri Mariont (a szépen megasszonyosodott Cate Blanchett), majd kezdetben törvényes eszközökkel harcol azért, amiért aztán száműzetésbe kényszerül. Mindezt a filmben többször is elhangzó jelmondat szerint: „Lázadjatok mindaddig, míg a bárányokból oroszlánok lesznek”.
Vagyis hétköznapi emberekről látunk egy történetet, akik – egy adott történelmi helyzetbe sodródva – kénytelen hősként viselkedni. A különféle balladákban már a 14. században felbukkanó népi hős így tud végig igazi, emberi maradni – ehhez Russell Crowe gyűrött, borostás arca is nagyban hozzájárul, sokkal piszkosabb, földközelibb, mint Costner egykori figurája. Amerikai filmről lévén szó, természetesen a patetikus jelenetek sem maradnak el, de ezek szerencsére nem annyira súlyosak, hogy giccsessé formálják a történetet.
Képet kapunk az angol történelem egy szeletéről
A grandiózus, számos harcjelenettel dúsított film – a személyes sorsok bemutatása mellett – az angol történelem egy viharos időszakába is viszonylag hiteles betekintést nyújt, így akár az iskolai történelemóráknak is megfelelő kiegészítő anyaga lehet. Láthatjuk, amint I. (más néven Oroszlánszívű) Richárd király halála után nem éppen uralkodónak való testvére, (Földnélküli) János veszi át a hatalmat, aki az új adózási rendszer miatt az angol nemesekkel hadakozik, miközben II. Fülöp francia király megtámadja az országot.
