Segítség! Fesztiválozni megy a gyerekem!
Iszonyú furcsa érzés, nemrég még az én szüleim féltettek, aggódtak értem, hogy mikor megyek haza, hol vagyok, mit csinálok, s jaj nehogy kimenj egy fesztiválra – zárójelben, akkor csak egy volt, a Sziget :). S most itt állok ugyanabban a cipőben – a gyerekem fesztiválra megy! Mit mondjak neki, hogy készítsem fel?
Bizalom, bizalom és bizalom
Én úgy gondolom, hogy amit azalatt a pár év alatt letettem az asztalra, s felneveltem – s fesztiválkorúra érleltem – azok olyan tanácsok, tapasztalások voltak, amelyek alapján nyugodtan bízhatok a gyerekemben. Bízhatok benne, hogy csak a normális keretek között csinál hülyeséget, bízhatok benne, hogy aggódó anyját hagyja aludni éjszaka, s bízhatok abban, hogy valóban szórakozni megy, s nem az ambulancián fog kikötni.
Szex, drog, alkohol
Ha még nem világosítottad fel a gyerekedet, akkor itt az idő! Persze durván hangzik, s jaj ugyan már nem erről szól egy fesztivál … mégis beszélgessetek velük, még akkor is, ha már százszor elmondtátok ezt a témát, ha pedig nem, akkor itt az idő, hogy beszéljetek róla!
Ne hívogasd a gyerekedet!
Hogy ellenőrizzem, hogy jól van? Minden rendben van vele? Egy fontos alapszabály, hogy ne telefonálgass rá! Biztos nem hallja meg, hogy csörög a telefonja, s ha látja is hogy hívod, tök ciki felvenni, s veled beszélgetni! Hagyd szórakozni! Egy viszont nálunk kötelező – előre megbeszélt időben jelt ad magáról. De nehogy hosszas telefonbeszélgetésekre gondoljatok itt sem – nálunk elég egy sms is, benne egy: ok, vagy egy smile, vagy egy plusz jel! Higgyétek el, már ez is megnyugtató!
Hallgasd meg!
Másnap este – semmiképp sem reggel, mikor még alszanak – hallgasd meg, hogy mi történt velük! Örülj az örömének, hogy jól érezte magát! Ismerd meg azokat a zenéket, amiket ott meghallgatott – légy részese az élményének! S örülj, hogy jól van, s újra itthon van veled.
AK
