Fel

Semmi – Janne Teller világhírű ifjúsági regénye – bábszínházi előadása már filmen is látható

Semmi_plakat-Budapest-Bábszínház-724x1024

Semmi – Janne Teller világhírű ifjúsági regénye – bábszínházi előadása már filmen is látható

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – a nyolcadikos Pierre Anthon egy nap ezekkel a szavakkal sétál ki az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, „fontos dolgokat”, amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja… A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Mindenki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a „Fontos Dolgok Halma” egyre nő, és lassan mindent bekebelez.

Janne Teller világhírű ifjúsági regénye olyan könyv, amely nem fél kérdezni. Dániában először betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették, számtalan díjat nyert és számtalan botrányt kavart a világban. Provokatív történet, amely a legmélyebb, legfájóbb kérdéseket teszi fel, miközben beszélgetésre, vitára sarkall, és arra buzdít, hogy magunk találjunk válaszokat.

semmi-a-budapest-babszinhaz-eloadasanak-filmes-feldolgozasa-474-279-185191

A Budapest Bábszínház 2013-ban bemutatott, Hoffer Károly által rendezett, élőzenés előadása a regény első bábos adaptációja a világon. Az immár kilenc éve futó produkció példátlan kritikai és közönségsikert aratott, többek között elnyerte a Színikritikusok díját és a Kaposvári Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé Üveghegy-díját is. Kézzelfoghatóan bizonyította, hogy a báb képes túllépni a korosztályi sztereotípián és emancipált, önálló színházi műfajként is katartikus élményt tud nyújtani a nézőinek. Az előadás témája, a létezés értelmének célja, filozófiai megközelítése, a cselekedetek mögött álló hajtóerő kutatása visszhangra talált a tinédzserek és a felnőtt nézők körében egyaránt. Figyelembe véve, hogy különösen ez előbbi a bábszínház esetében nehezen mozgósítható korcsoportot jelent, talán még hangsúlyosabb a produkció sikere.

EDV_9661_

A legendás előadás filmes feldolgozása különös új műfajt hozott létre, melynek segítségével bábok és mozgatóik viszonya még plasztikusabban érzékelhető, hisz a nézői tekintetet ezúttal a kamera vezeti. A közelik és totálok, a klipszerűen felvett zenekari számok, a színházi térből átlényegülő meta-terek, az előadás báb és színészi munkájának fúziója által egy nem mindennapi, a kamera optikájára alkalmazott ifjúsági televíziós bábjáték született, mely a bábszínházi világnap keretén belül az Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül bemutatásra.

Rendező: Hoffer Károly és Moll Zoltán

Janne Teller regényének bábszínpadi változata.
A regényt fordította: Weyer Szilvia
Bábszínpadi adaptáció: Gimesi Dóra
Látványtervező: Hoffer Károly
Zeneszerző: Kiss Tibor (Quimby)

Szereplők: Spiegl Anna, Pájer Alma Virág, Pallai Mara, Ács Norbert, Tatai Zsolt, Teszárek Csaba, Pethő Gergő, Szolár Tibor, Blasek Gyöngyi

„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” – a nyolcadikos Pierre Anthon egy nap ezekkel a szavakkal sétál ki az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, „fontos dolgokat”, amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja… A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Mindenki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a „Fontos Dolgok Halma” egyre nő, és lassan mindent bekebelez.

A film megtekintése 14 év alatt nem ajánlott.

A filmet itt tudod megnézni!

cd2e35c91aae482d946547841ecf33b7

Nincsenek hozzászólások

Komment hozzáadása