Televízió, mint bébicsősz?

 

Sokszor épp szidjuk, vagy szeretjük. Veszekszünk, hogy ki, mit akar nézni. Ölre megyünk a távkapcsolóért. Van, aki kidobja, van, aki a legújabbat szereli be. Van, aki tiltja, hogy odaüljön a gyereke, van, aki bébicsősznek használja, s van aki az interneten nézi. Ti hogy vagytok vele?

Lehet-e bébicsősz a televízió?  

Valljuk be, hogy sok családban igenis fontos szerepet tölt be a televíziózás. Sokszor áldásnak érezhetjük a folyamatos mese programokat, amelyekbe bármikor be lehet csatlakozni. A gyerekek – mondjuk, s magunkat próbáljuk igazolni, – ilyenkor megnyugszanak, s végre van szabadidőnk. De vajon odaülhet-e egyedül a gyerek a tévé elé? Biztos, hogy a neki való mesét nézi? Máris olyan kérdések merülnek fel, amelyekre egy gondos szülőnek oda kell figyelnie. 5 pontban szedtük össze, mikre érdemes odafigyelni!

 

Próbáld minimalizálni a tévé előtt töltött időt. A legkisebbeknek – 0-2 éves korig, egyáltalán nem ajánlott a tévézés, a 3-5 éveseknek 30 perc lenne a megfelelő, a nagyobbak már egy egész estés filmet is végignézhetnek. Azaz több mint egy órát tölthetnének el a tévé előtt. Sajnos ezek a számok nagyon szépek, viszont betartani nagyon nehezek. Melyikünk nem futott még bele olyan helyzetbe, hogy „csak még ezt a mesét hagy nézzem meg”!   S, akkor újra felteszem a kérdést, mennyi időt is töltött a gyerek a tévé előtt?

 

Cenzúrázd a meséket! Amikor azt gondoljuk, hogy míg mi nyugodtan alszunk hétvége reggel, addig ők bátran nézhetik a meséket, akkor nagyot tévedünk. Bizony sok olyan mese van, ami nem megfelelő a gyerekeknek, erőszakosak, félelmet keltenek. Persze nem azt mondom, hogy nem nézhet meg egy-egy olyan alkotást, amelyben csúnyaságok vannak, de akkor érdemes melléjük ülni, hogy érezzék a biztonságot, ha kérdésük van, akkor beszéljük meg velük. Milyen jó érzés, hogy a film után még sokáig beszélgethetünk az adott filmről, jelenetről!

 

Mikor engedjük a tévé elé? A tévézés legyen egy  program. Ne használjuk – bár sokszor beválik – a büntetés eszközének. A legjobb, ha kiválasztja a gyerek, hogy melyik a kedvenc meséje, mi pedig megnézzük, hogy az mikor kezdődik, s csak akkor kapcsoljuk be.  Ez egyfajta örömteli várakozás, készülődés, másrészt mi szülők is részesei lehetünk az ő kis örömének, vágyának, amiről szintén tudunk majd beszélgetni.

 

Esti mese – nézve vagy olvasva?  A régi tévémaci az esti mesék főszereplője újra megjelent már a képernyőn, s ilyenkor mi szülők nyugtázhatjuk magunkban, hogy most ezzel vége is a tévézésnek, máris kikapcsolhatjuk. Esti mese letudva! Pedig ez nincs így! A tévében megnézett mese persze lehet egyfajta szertartás, hogy utána valóban kikapcsoljuk a készüléket, de ez a mese soha ne váltsa fel az ágya mellett, elalvás előtt elmesélt, vagy épp felolvasott mesét!

 

Nem is kell televízió a lakásba! Vannak, akiknek valóban nincs. S így ez a probléma máris kilőve, viszont mások meg úgy érvelnek, hogy a gyerekek kimaradnak a társaikkal folytatatott beszélgetésekből, mikor egy-egy rajzfilmhősről beszélgetnek. Hogy probléma ez? Vagy sem? Ezt az internet korában nem igazán tartom olyan hatalmasnak, mert számos lehetőséget találhatunk a Youtube –on, hogy gyermekeink irányítottan, valóban értékes mesét nézzenek, anélkül, hogy egy nagy fekete doboz lenne a nappalinkban.

 

AK