AZ ANTIOXIDÁNSOK SZEREPE A TÁPLÁLKOZÁSBAN

Mik ezek?

Az antioxidánsok szerepe a szervezetben vagy a külső környezetben keletkező szabadgyökök elbontása, semlegesítése. A kívülről származó szabadgyökök például a molekuláris oxigénből redukcióval vagy gerjesztéssel, más molekulákból ultraibolya vagy radioaktív sugárzás, hő és különböző vegyi anyagok hatására keletkeznek. Bizonyos gyógyszerek, vegyszerek, altatószerek, ipari oldószerek és a dohányfüst szintén szabadgyökforrásnak tekinthetők. A környezetünkben levő szabadgyökök, amelyeket élelmiszerekkel elfogyasztunk, belélegzünk vagy a bőrön át jutnak a testünkbe, befolyásolják szervezetünk biokémiai folyamatait. A szervezet védekezési rendszerének tűrőképessége elég nagy, ezért sokáig képes megakadályozni, hogy a szabadgyökök káros folyamatokat indítsanak el. Az ellenőrzése alól kiszabaduló szabadgyökös reakciók azonban valamennyi molekulában károsodásokat idéznek elő, ezért különböző betegségek (szív- és érrendszeri, valamint daganatos elváltozások) kialakulását segítik elő.

 

 

Hogyan védenek?

A szabadgyökös reakciókkal szembeni antioxidáns védelmi mechanizmus enzimes és nem enzimes elemekből áll, amelyeknek egy része (vitaminok, flavonoidok) csak a növényekben szintetizálódik, s ezekhez az állati és az emberi szervezet csak a táplálékkal jut hozzá, míg másokat, elsősorban enzimeket, szőlőcukrot és húgysavat, az állatok és az ember szervezete is képes előállítani. Az enzimes antioxidáns védelmi rendszer legismertebb tagja a kataláz, a glutation-peroxidáz és a szuperoxid-dizmutáz, amelyek a különböző szabadgyökök hatástalanítását végzik. De fontosak azok a molekulák is, amelyek a mérgező anyagokat eltávolítják, ilyenek például a glutation-S-transzferázok és a kinonreduktáz, valamint a biomolekulák szerkezetében bekövetkezett károsodásokat helyrehozó úgynevezett javító enzimek.

 

 

Fontosabb antioxidánsok

Táplálkozás-élettani szempontból különösen fontosak a kis molekulájú antioxidánsok közé tartozó C-, az E- és az A-vitamin, valamint az utóbbi provitaminja, a béta-karotin. Ezeket a vitaminokat az élelmiszerekből vesszük magunkhoz.

A vitaminokon kívül antioxidáns hatásúak egyebek között a flavonoidok, a fenolsavak és származékaik, az izoflavonoidok, a fitinsav, néhány kéntartalmú aminosav, a redukált glutation, a szelén, bizonyos körülmények között a szőlőcukor, a húgysav, a bilirubin, az ubikinon (Q-10) és a liponsav. Közülük néhányat a növényi élelmiszerek nagy mennyiségben tartalmaznak, ezért a zöldség- és gyümölcsfélék rendszeres fogyasztása nagyban hozzájárul a szervezet prooxidáns/antioxidáns egyensúlyának fenntartásához.

A növényekben előforduló karotinoidok: alfa-, béta-karotin, likopin, fukoxantin, kantaxantin, alfa-karotin stb.

 

 

Kapcsolatuk az egyes betegségekkel

Számos epidemiológiai és intervenciós vizsgálatban tanulmányozták az antioxidáns vitaminok hatását a táplálkozással összefüggő betegségek, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségeknek, valamint a daganatok gyakoriságának, illetve a miattuk bekövetkező halálozásnak az alakulására. E megfigyelések lényege a következőkben foglalható össze:

1. Az antioxidáns vitaminok közül aC-vitamin csupán a hiányállapot esetén aterogén hatású, bizonyos daganatfajták ellen azonban véd, s antioxidáns szerepe főleg a karotin (A-vitamin) és tokoferol (E-vitamin) regenerálásában van. A napi szükségleten (60 mg) felüli fogyasztása felesleges.
2. AzE-vitamin a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében játszik elsődleges szerepet, ezen kívül kifejezett szívvédő hatással bír. A daganatok kivédésében nem meghatározó a jelentősége. Mellékhatása miatt nem indokolt, hogy az egészséges ember a napi szükségletnél (12 mg-nál) több alfa-tokoferolt fogyasszon.
3. Akarotinoidoknaka napi szükségletnek megfelelő (6 mg béta-karotin) felvétele nagyon hasznos mind a szív- és érrendszeri, mind a daganatos betegségek megelőzésében. Intervenciós célra szánt, nagyobb adagú alkalmazása a szakirodalmi adatok alapján azonban megfontolandó.
4. Az antioxidáns vitaminokegyüttes adása hatásosabb, mint külön-külön való fogyasztásuk. Az élő szervezetben ugyanis az antioxidánsok, köztük a vitaminok, egységes, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez a rendszer legjobban a természetes (gyümölcs, zöldség, gyógynövények) formában való fogyasztáskor érvényesül. A nagy adagú antioxidáns könnyen prooxidáns hatásúvá válhat.

 

 

Nem tápanyagjellegű étrendi antioxidánsok forrásai

 

Növény	Összetevő
szójabab	izoflavonok, fenolsavak
zöld és fekete tea	polifenolok, katekinek
kávé	fenolsavak
vörösbor	fenolsavak, flavonoidok, rezveratrol
rozmaring, zsálya	rozmaringsav, egyéb polifenolok
citrusfélék	biflavonok, kalkonok, naringenin
hagyma	kvercetin, kempferol
olívaolaj	polifenolok
zöldségek	kvercetin, kempferol, apigenin
bogyós gyümölcsök	miricetin

Forrás: Lugasi Andrea: Az antioxidáns hatású anyagok jelentősége. Új DIÉTA, 1, 16, 2001.

 

 

Flavonolok

Az antioxidáns hatású flavonoidok közé tartozó flavanol számos élelmiszerben, így a kakaóban, feketecsokoládéban, zöld és fekete teában, valamint a vörösborban is megtalálható, ezeket a szív- és érrendszeri betegségek csökkent kockázatával hozták összefüggésbe.

A több mint 5 csésze teát fogyasztók esetében kisebb összkoleszterinszintet és szisztolés vérnyomásértéket tapasztaltak, mint azoknál, akik ennél kevesebb teát ittak.

A flavanolban gazdag kakaó fogyasztása javítja a belhám funkciót az erekben a nitrogén-oxid szintézisének növelésével, nemcsak egészséges egyének esetében, hanem érelmeszesedésben szenvedőknél is.

 

Likopin

Számos tanulmányban egyre több bizonyíték olvasható, hogy a likopin, a provitamin-A aktivitást nem mutató karotinoid vegyület jelentős mértékű antioxidáns (szabadgyökfogó) tulajdonsággal bír. A likopin nagyobb mennyiségben növényi eredetű nyersanyagokban, elsősorban a paradicsomban, paradicsomkészítményekben (-sűrítmény, ketchup, -lé), görögdinnyében, pink grapefruitban, papajában és a sárgabarackban található meg. Ezen élelmi anyagok nagyobb mennyiségű fogyasztása növeli a vérplazma likopinkoncentrációját. A kutatások eredményei alapján a nagyobb likopinkoncentráció középkorú vagy idős nők esetében összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri betegségek kisebb kockázatával.

A paradicsomalapú termékek, különösen a paradicsomszósz fogyasztását a prosztatarák csökkent kockázatával hozták összefüggésbe.

 

Irodalom:

Lugasi Andrea: Az antioxidáns hatású anyagok jelentősége. Új Diéta, 1, 16, 2001.

Henrik G.: Prostate cancer epidemiology. Lancet, 361, 859-864, 2003.

Norman K. H., Harold S., Ian M. et al.: Cocoa, flavanols and cardiovascular risk. Br J Cardiol, 11, 379-386, 2004.

Howard D. S., Julie E. B., Edward P. N. et al.: Plasma lycopene, other carotenoids, and retinol and the risk of cardiovascular diseases in women. Am J Clin Nutr, 79:47-53, 2004.

 

Szerző: Schmidt Judit | Lektor: Kiss-Tóth Bernadett, Dr. Palik Éva

 

* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *