Milyen irányba?

Még csak januárt írunk, de már most „menetrendszerűen” érkeznek az iskolaválasztással kapcsolatos kérdések. Gáspár Sári korábbi cikkében, ami 2004-ben készült fontos kérdéseket feszeget. Vajon mikortól tanköteles a gyerek? Kinek a döntése, hogy elmehessen iskolába? Az akkori cikkben még Ranschburg Jenő gyerekpszichológus is választ ad egy kérdésre! 

 

„Kislányom márciusban lesz 6 éves. Nem szeretném iskolába adni. Problémám a következő: Szegeden most lehetőleg minden 2004. május 31. előtt született önkormányzati óvodást iskolába akarnak küldeni Kérdésem: Joga van az önkormányzatnak ehhez?”

Menni, vagy nem menni…? 

Általánosságban nem lehet erre (se) válaszolni. A gondos szülő mindenkit meghallgat, szakirodalmat olvas, tapasztalatokat gyűjt, de a döntés az mindig nehéz. Mindenki a legjobbat akarja, csak mindenki mást tart jónak.

Nevelési tanácsadói múltamból is tudom, hogy bármilyen jó tanács, vagy tengernyi szakirodalom ismerete sem pótolhatja a saját tapasztalatot. A nyolcvanas években – mikor tucatszám készítettem az iskolaérettségi vizsgálatokat – az volt a menetrend, hogy aki szeptember elsejéig betöltötte a hatodik évét az elsős lett. Sőt! Több kérést kapott a Nevelési Tanácsadó a szeptemberben – októberben születettek „korengedményes” iskolakezdésre, és elvétve akarták „visszatartani” a gyereket. Szinte szégyen volt.

Mára nagyot fordult a világ e téren is és divattá vált a minél későbbi iskolakezdés. Ma egyáltalán nem ritka, ha nyolcadik évében kezdi a gyerek az iskolát. (Ennek társadalmi, szociálpszichológiai okairól több tanulmány született) Ranschburg Tanár úr is gyakran kapott ezzel a „késleltetett menetrenddel” kapcsolatos kérdéseket.

Kié a döntés? 

A szülőé. A szülői döntést pedig -jó esetben- a gyerek ismeretében, a pedagógusokkal egyeztetve, meg is lehet valósítani,… ha lehetőség is van rá.

 

Iskolaérettség

Az utóbbi időben nagyon divatos lett a gyerekeket visszatartani még egy évet a óvodában. Ez azonban azt is jelenti, hogy a gyerekek átlag életkora az első osztályokban 7 év. Ha gyermekemet, aki most 6 éves, beíratom az iskolába, akkor lehet, hogy nehezen veszi fel a versenyt az egy évvel idősebb gyerekekkel. Nagyon nehéz eldönteni, hogy mikor tesz jobbat az ember a gyerekkel, ha visszatartja még egy évet vagy, ha iskolába íratja. Érdekelne, hogy mi erről a véleménye.

Kedves Levélíró!

Kétségtelenül igaz, hogy manapság a szülők egyre gyakrabban “várnak még egy évet”. Véleményem szerint a gyereket akkor kell beíratni az iskolába, amikor iskolaérett. Ha egy hatodik életévét betöltött gyermek iskolaérett, majdnem akkora hiba visszatartani őt az óvodában, mint egy hasonló korú – de iskolaéretlen – gyereket beiskolázni! Ha egy iskolaérett hatéves gyereket visszatartanak az óvodában, nem fejlődik úgy, mintha iskolába járna, ezért egy évvel később nincs intellektuális fölénye az időben beiskolázott hatévesekkel szemben.
Dr.Ranschburg Jenő
Részlet az új év első leveléből:

Tisztelt Egyszervolt!
Kislányom márciusban lesz 6 éves. Nem szeretném iskolába adni.
Hogy miért? Okos, nagyon jó a memóriája, ezerfelé figyel, jól kommunikál, elkezdte a fogváltást.
DE: nagyon mozgékony, játékos, nem játszik iskolást, utálja a foglalkoztató füzeteket, stb., hadd „ovizzon” még egy évet. Az iskola, ahová a bátyja (8 éves, másodikos) jár, iskolaotthonos rendszerű, azaz délután is kötelező ott maradni fél négyig, mert vannak órák. Ha iskolába adnám Zitát, sok ismerősünk gyermekével járna együtt, akik teljes egy évvel, (vagy még többel) idősebbek. Ebben a korban egy év még iszonyú sok. Senkitől sem hallottam még: megbánta, hogy „visszafogta” a tavaszi-télvégi gyermekét. Ellenkező esetet viszont bőven ismerek.
Szerintem azzal teszek kisebb rosszat, ha „visszafogom”. Vagy nincs igazam?

Problémám a következő: Szegeden most lehetőleg minden 2004. május 31. előtt született önkormányzati óvodást iskolába akarnak küldeni. Már szeptemberben csinálták az öt és fél éves gyerekek a differ teszteket, ami kimutatta, hogy milyen szuper iskolaérettek. Az én lányomnak átlag 72%-os lett, az óvónő azt mondta, ne is számítsak arra, hogy megengedi a nevelési tanácsadó, hogy még egy évet maradjon.
Az ok? A helyi újság is megírta, hogy egy ovis sokkal többe kerül, mint egy iskolás, valamint az iskolákban demográfiai okokból egyre kevesebb az új elsős. Ez persze csak egy-két évben enyhítené az iskolák gondjait, amíg megtörténik a 6 éves korban történő iskolakezdésre való átállás. Ha viszont a gyerekek ezen túl többnyire csak három évig járnának oviba, akkor óvodákat is be kellene zárni, hurrá, takarékoskodunk!

Kérdésem: Joga van az önkormányzatnak ehhez?

Kikerestem a törvényt, idézem:
„A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. (Többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 6. § (1-3) bekezdés.)”

Ezt én úgy értelmezem, hogy jogom van még egy évig óvodában tartani a gyerekemet. Jól értelmezem? Hogyan tudom ezt a jogomat érvényesíteni? Mi ennek a módja pontosan? Változtathat ezen önkormányzati rendelet?
A hasonló cipőben járó szegedi anyukák nevében köszönettel.
(név, cím a szerkesztőségben)

Hadd „ovizzon“ még egy évet…

Kedves Éva, kedves egycipőben járó szegedi anyukák!

Átérzem a gondjukat, nemcsak mint (volt) nevelési tanácsadó, hanem mint „érintett“ nagymama, – hiszen a fiú unokám hét és fél évesen kezdte, a lány hat és fél évesen kezdi idén az iskolát. (A gyerekeim az óvonők véleményéből és elsősorban a gyerek ismeretéből kiindulva döntöttek. Az más kérdés, hogy sok minden nem látható előre, és a leggondosabb választásnál is kiderülhet, hogy változtatni kell.)

A gyerekek többsége – ha bölcsödés is volt- „menetrendszerüen“ veszi a harmadik közösségbe tartozást. Természetes, hogy elsősorban a szülők féltik gyereküket az iskolai megmérettetéstől és szeretnék kitolni az iskola kezdetet -mint Ön is írja- hadd „ovizzon“ még egy évet az a gyerek. Lehet, hogy ez az elhatározása előbb megszületett, mint az önkormányzat anyagi gondjairól szóló cikk?

Kedves Éva!

Úgy gondolják, hogy az óvoda „összebeszélt“ a Nevelési Tanácsadóval, és az iskola igazgatóval (az önkormányzat anyagi gondjait figyelembe véve) – szemben a gyerekek érdekeivel? Leveléből -számomra is- kiderül, hogy ez nem csak jogtalan, de logikátlan is lenne.

Én nem ismerem a differ tesztet, nem ismerem az óvoda és a szegedi önkormányzat terveit. Azt tudom, hogy a Nevelési Tanácsadó a gyerek iskolaéretségi vizsgálata után az eredményeket a szülővel megbeszélve ajálást fogalmaz meg , -amit vagy elfogad a szülő vagy nem.

Az is szerepel a törvényben, hogy: Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről, az óvoda véleménye alapján. (A sajátos nevelési igényü gyerekeknél szakértői bizottság véleménye kötelező)
Az Ön „…jogom van még egy évig óvodában tartani a gyerekemet?” – kérdésénél fontosabbnak tartom a másikat : „Szerintem, azzal teszek kisebb rosszat, ha „visszafogom”. Vagy nincs igazam?” –erre a kérdésre Ranschburg Tanár úr fentebb már válaszolt.