A valódi szülői adakozás nem vár viszonzást, se tudatosan, se tudat alatt. A szülői szeretet lényege, nem azt a reciprok altruizmust takarja, hogy most adok, de majd visszakapom. A paradoxon: úgy szeretek, hogy nem számítok viszonzásra, …és csak így kaphatok viszonzást.
Tanulható?
„Szeretek, mert szeretnek.” – így érez a gyerek, akinek szeretetében rengeteg követelés van.
„Szeretnek, mert szeretek.” – érzi a szülő, akinek nem kérdés, hogy a szülői szeretetet ki kapja vissza?
Ranschburg Jenő szerint az élet első hat-hét évében alakul ki az az érzelmi kötődés, -a személyiség belső mintája-, amely később meghatározó a szeretet képességénél is.
Mama figyelj, … A szülő szeretete a személyiségéből fakad,…vagy van, vagy nincs (2.40mp)
Reciprok altruizmus
Erich Fromm szerint a gyermeki szeretet logikája: „Szeretek, mert szeretnek.” Az érett szeretet logikája: Szeretnek, mert szeretek.” Az éretlen szeretet azt mondja: „Szeretlek, mert szükségem van rád” Az érett szeretet azt mondja: „Szükségem van rád, mert szeretlek.”
De mint ahogy a szeretet képességére jellemző, hogy vagy van, vagy nincs, az „érettsége” sem idő, vagy életkor kérdése. Sok szülő, -főleg anya- teszi fel a kérdést:
A szülői szeretetet ki „kapja vissza”? (2.5 perc)
„…Ha gyereket szeretni lehet, hát én szerettem a lányom. A világon mindent megadtam neki, pedig egyedül neveltem, és ő évek óta fel se hív. Ennyit a szeretetről.”
A 66 éves anya panasza mögött -lehet- olyan valós történet, húzódik, ami az ő csalódását igazolja, de lehet, hogy ha a lánya hívott volna (a 201-8027 üzenetrögzítőmön) az ő viselkedésének okairól beszélgettem volna Ranschbug Jenővel a reciprok altruizmusról, és az igazi önfeledt (nem önfeláldozó!) szülői szeretetről.
|
Néhány általános megfogalmazás – a reciprok altruizmus, |
|
1. jó tett helyében jót várj!
2. kölcsönös előnyökön alapuló spontán rendszabály. (Nagy közösségekben a reciprok altruizmus valószínűtlen.)
3. ha te megvakarod az én hátam, én is megvakarom a tiédet
4. kölcsönös előnyökkel jár mindkét fél szempontjából => (az önzetlenség viszonosságot vált ki, elmélyíti a kapcsolatot.)
5. olyan magatartás, amelyet a viszonzás várakozásával vállalnak fel, (képletes szerződés hosszú távon)
6. a “ma nekem, holnap Neked” mentalitás.
7. olyan proszociális viselkedés, ahol esély van arra, hogy a segítségnyújtó közvetett úton visszakapja a segítséget.
8. kölcsönös önzetlenség |
A reciprok altruizmus a mai magyar, tágasabban vett családokban igen pengeélen táncol. Szerintem. Te mit tapasztalsz?
Melyik meghatározásra szavazol?
Fontos kérdés
A valódi szülői adakozás nem vár viszonzást, se tudatosan, se tudat alatt. A szülői szeretet lényege, nem azt a reciprok altruizmust takarja, hogy most adok, de majd visszakapom. Az a paradoxon, hogy úgy szeretek, nem számítok viszonzásra, …és csak így kaphatok viszonzást.
És ha nem a viszonzásra számítva, szeretnék szeretni, …de nincs fogadó készség?
Meddig tartson egy szülő – gyerek kapcsolat?
„…Persze, könnyen lehetne rávágni, hogy ásó-kapa-mindhalálig. De azért nem biztos, hogy ez ilyen egyszerű dolog. Ha az ember a természetet nézi, az állatvilágot, egy állat és utódjának a kapcsolatát, akkor igen érdekes dolgot lát. Nevezetesen azt, hogy egy állatmama habozás nélkül feláldozza magát, életét, ha kell, a kicsiért, de ha az felnőtt, már semmi köze hozzá.
Tehát a szülő–gyerek reláció a gyerek felnövéséig tart. Utána még a legönfeláldozóbb állatmamában is elhal a szülői ösztön. Számunkra ez szörnyűnek tűnhet.
Nálunk, embereknél a gyerek tartalékolva van öregségre, betegségre, mint támasz, mint eltartó, vagy csak, mint pusztán kapcsolat, biztosíték az elmagányosodás ellen. És ha ez a kapcsolat valamiért megszűnik, azt elviselhetetlen veszteségnek éljük meg.
Nehéz ügy, ezen nem lehet változtatni. Az embernek ezer évek alatt ebbe az irányba változott az érzelmi kultúrája a gyerekével kapcsolatban.” – írja Popper Péter a „Sorsdöntő találkozások” c. cikkében.
Nem emberi történet
A mackót kergeti egy puma, az apró maci menekül, a helyzet reménytelen…
Többször végignéztem a pár perces filmdrámát… az év videóját a You Tubon, és a végén éreztem, hogy ebben az állati történetben van valami, amit én nem tudok megfogalmazni. Az közhely, hogy az ember sok mindent tanulhatna a természettől, az állatoktól, … de mit is?
Olvasd el és tűnődj:
– „ilyen jó meleget csak az anya tud költeni”
Legyen az első hozzászóló