Költők, írók művészi tükrében a legnagyobb magyar

Az MTA Művészeti Gyűjteménye külön termet és kiállítást szentelt az évfordulónak, és elkészült egy – a magyar és történelem tanórába is beilleszthető, verses-zenés összeállítás is, amely többek között Csoóri Sándor, Illyés Gyula, Jászai Mari, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor és mások írásaiból is válogat.

 

Széchenyi István gróf 1860-ban bekövetkezett tragikus és rejtélyes halála sokféle találgatást indított el, számtalan költőt, irót késztetett arra, hogy a „legnagyobb magyar” kalandokban és tettekben gazdag életéről és Döblingben bekövetkezett haláláról gondolatait művészi módon papirra vesse.

Ezekből az írásokból készített „Üdv Széchenyi” cimmel 50 perces műsort Rubold Ödön színművész, Sudár Annamária előadóművész és Török Máté énekmondó (képünkön). Az összeállítás Arany János, Babits Mihály, Bajza József, Baka István, Csoóri Sándor, Csukás István, Garay János, Illyés Gyula, Jászai Mari, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor és mások írásaiból is válogat.

Az egy – magyar és történelem tanórába is beilleszthető, komplexen elkészített műsort a szerkesztők általános és középiskolásoknak egyaránt ajánlják.

 

Illyés Gyula mottójával

A válogatás mottójául Illyés Gyula sorait választották: „Így keverül ma a jaj s nevetés / „hív hő” kebelekben: / magyarnak lenni nehéz, / de nem lehetetlen.” A mottóként szellemében összeállított műsorban Széchenyiről, a vívódó-alkotó lélekről, a minden belső és külső nehézsége ellenére mindig előbbre jutó szenvedélyes alkatról és színes egyéniségről, a szellemi és a gyakorlati alkotásaiban tovább élő és hitet adó nagy formátumú emberről van szó.

A műsor a Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi Istvánt kortársai és az utódok tükrében mutatja be. Prózai szépirodalmi részletek, visszaemlékezések, esszérészletek, versek és megzenésített költemények, instrumentális zenei betétek – helyenként mozaikos, pergő, másutt egy-egy hosszabb szövegnél elidőző, néhány ponton dramatizált – sora és Széchenyi István Naplójából és egyéb írásaiból kiválasztott idézetek váltakoznak az összeállításban.

 

Tisztelgő terem az MTA Művészeti Gyűjteményében

 

Az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetéhez tartozó Művészeti Gyűjtemény ebben az évben egy külön termet és kiállítást szentel a 150. évfordulónak.

 

A Széchenyi István nevét viselő teremben elsősorban a gróf személyével kapcsolatos műalkotások láthatók. A különböző művek nagyjából egy időben, mintegy száz évvel ezelőtt kerültek az Akadémiára, és ebből az alkalomból az Akadémia falai között 1896-ban egy Széchenyi emlékének szentelt múzeum nyitotta meg kapuit. Ezt idézik fel az itt kiállított tárgyak. Mindenek előtt egy fiatalkori (Johann Nepomuk Ender: Széchenyi István portréja) és egy későbbi képmását érdemes majd szemügyre venni (Barabás Miklós: Széchenyi István). Itt a látogató egy kis képzeletbeli közel-keleti utazást is tehet, annak a két vázlatkönyvnek a segítségével, melyek Széchenyi fiatalkori török- és görögországi útjainak egyes helyszíneit örökítik meg. A rajzok készítője Johann Nepomuk Ender, aki a gróffal személyes barátságban lévén vele utazott e távoli vidékekre. Ezen az úton láthatta azt a fiatal, kút mellett pihenő lányt, kinek portréját utóbb megfestette (Johann Nepomuk Ender: Görög lány, 1821). A kép nevezetessége emellett az, hogy még maga Széchenyi hagyta az Akadémiára. A teremben a Széchenyi kezdeményezésében megvalósult pesti Lánchídról, illetve az általa elképzelt, ám meg nem valósult középfokú műszaki iskoláról, az Ipartanodáról láthatunk még korabeli ábrázolásokat. Itt kapott helyet egy Széchenyit ábrázoló gipsz szobor (1867) is, annak az álló szobornak a vázlata, melyet 1880-ban állítottak fel a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt.

A Művészeti Gyűjtemény mivel múzeumi státusszal nem rendelkezik, így a növekvő érdeklődést adott keretei között igyekszik kielégíteni. A várt közgyűjteményi státusz adhat majd a jövőben lehetőséget arra, hogy tevékenységét szélesebb alapokra helyezve végezze.