Figyelem! Zavar?
Figyelj oda kisfiam! – halljuk sokszor – sőt mondjuk is, mi, szülők. A figyelem az agyunk egyik összetett folyamata, ami nagyon fontos a tanulás során. Sok szülő kétségbeesik, ha a figyelmet érintő problémáról hall. Hiperaktív, figyelemzavaros. Mit is jelentenek ezek, és mikor kell aggódni?
Ál-hiperaktivitás
Napjaink új jelenségéről beszélek. Sok kisgyereket hoztak hozzám vizsgálatra, hogy képtelen megülni a fenekén, nem figyel, talán hiperaktív? Egyre több gyerekről derül ki, hogy csak ál-hiperaktív. Ez azt jelenti, hogy tényleg mutatja a hiperaktivitás tüneteit, azaz sokat mozog, kevés ideig figyel, állandóan mozgásban van. Mégis, a vizsgálat során az derült ki, hogy csak máshogy kell kezelni a gyereket. Ezeknek a gyerekeknek, bár sokat mozognak, de jól koordináltak a mozdulataik. Míg a hiperaktív gyerekek sokszor elesnek, vagy beverik kezüket-lábukat, avagy kiejtenek dolgokat a kezükből. Ez is jól mutatja figyelmetlenségüket. A nálam járt gyerekek legtöbbje viszont képes volt tátott szájjal végighallgatni egy 5 perces mesét. Sőt kérték, hogy meséljek még. Az a gyerek, aki mocorgás nélkül képes végighallgatni a hosszabb meséket, az nem igazán nevezhető túlmozgásosnak és figyelem-problémásnak.
Amikor beszélgettem a szülőkkel, igyekeztem rájönni a titok nyitjára. Ha képesek hosszasan mesét hallgatni, akkor miért rohangálnak azt követően. Mert a mese végeztével tényleg újra „pörgésbe” kezdtek. Hosszasan elbeszélgetve a szülőkkel, kiderült, hogy a gyerekek családja nagyon gyors ritmusú életet él. Mindig, mindenki rohan valahová. Ez még nem is lenne baj, de a gyermeknek (és a szülőknek is) szükségük van egy kis pihenőidőre. Persze nem az éjjeli alvásra gondoltam, hanem arra az időszakra, amikor megengedjük agyunknak, hogy feldolgozza a kapott információkat. Ezt nevezi a köznyelv „bambulásnak”. A felnőttek egy kicsit elrévednek, a gyerekek is a semmibe merednek. Ez az az időszak, amikor az agy dolgozik. Rohanó világunkban, ezt a folyamatot sokszor meg sem engedjük, így az agyunk kénytelen pörögni.
Hiperaktív, figyelemzavaros
Természetesen köztünk élnek a figyelemproblémás gyerekek is. Még mindig igaz az a mondás, hogy minél korábban felismerik, annál jobban kezelhető. Az alábbi listán szereplő viselkedésformákból, ha legalább 3 jellemző a gyerekre, és hosszabb ideje fennáll, akkor szakemberhez kell fordulni.
A tünetek:
1. fészkelődik, babrál
2. elhagyja a helyét
3. rohangál, ugrál, nyugtalan
4. nehéz a nyugodt játéktevékenységben megtartani
5. izeg-mozog egy helyben is
6. túlzott mennyiségű a beszéde
7. túl gyorsan válaszol, nem tud kivárni
8. nem tud várakozni
9. félbeszakít másokat
Trükkök
Akár problémás, akár nem problémás egy gyerek, sok apró változtatás könnyebbé teszi a tanulási folyamatot.
Rend
Már kisgyermekkorban figyelnünk kell arra, hogy ne legyen egyszerre az összes játék kiborítva a dobozokból, hanem bőven elég 4-5 játék. Egyszerre képtelen 10 játékkal játszani. Ha túl sok minden van a gyerek előtt – s mivel a kíváncsisága miatt minden érdekli -, ezért mindegyikkel akar játszani. Ha csak 4-5 dolog van a szeme előtt, akkor sokkal könnyebben tud választani, és képes elmélyülni a játékban, mintha csak egyik játéktól a másikig kapkodna. Iskolásoknál ez a trükk annyi változással alkalmazható, hogy az asztalán, ahol dolgozik (házi feladatot ír, vagy rajzol) csak a szükséges dolgok legyenek. Nem kell oda órarend, könyvek, felesleges tankönyvek tornyai, a kedvenc játékok, meg egy kis rágcsálnivaló, hiszen ez mind elvonja a figyelmét. Zavarja az elmélyülés folyamatát. Nem szabad még az esélyét sem megadni annak, hogy a figyelme elkalandozzon.
Relaxálás
A gyermek egy napja sokféle tevékenységből áll: tanulás, játék, evés, szaladgálás, stb. Egyik tevékenységről a másikra váltani nem mindenkinek könnyű. Valakinek jobban megy, másoknak kevésbé. De egy apró dologgal segíthetjük a gyerek életét! Ha pl. tanuláshoz készül, és koncentrált figyelemre lesz szüksége az elkövetkezőkben, pár perc csendes pihenés csodákat tesz, hiszen játék, vagy a reggeli iskolásba rohanást követően nehéz hirtelen átváltani a nyugodt tanulásra. Ilyenkor 2-3 perc relaxálást követően könnyebben fel tudja venni a nyugodt és csendes tevékenységet, jobban fog menni a tanulás. A relaxálással mintegy felkészítjük az agyat a más típusú tevékenységre. A relaxálás mindössze annyiból áll, hogy 4-5 percig csendben lazuljon. Szépen fokozatosan lazítsa el a főbb izomcsoportokat: láb, fenék, csípő-tájék, hát, has, vállak, karok, nyak és fej, arcizmok.
De figyelem! Egy valódi hiperaktív gyerektől nem várhatjuk el, hogy azonnal képes legyen percekig nyugton lazítani. Első alkalommal az is elegendő, ha 10-ig számolunk szépen lassan és addig képes nyugalomban maradni. Később az idő növelhető, s lassan rátanul a gyerek a technikára.
Minden gyerek különböző, de ha megfigyeljük mi könnyebb és mi nehezebb számukra, akkor sokat segíthetünk nekik.
Héjja Edit
* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *