A magyar konyhában hagyományos sűrítési mód a rántás, azonban ez felesleges zsiradék- és lisztmennyiséggel teszi energiadúsabbá a főzelékeket, leveseket, mártásokat, ragukat. Bemutatjuk, milyen módszerekkel tudja kiváltani, miközben az ételek állaga, ízvilága is megőrizhető.

 

Az egyes ételekre jellemző állag és az élvezeti érték fokozása érdekében gyakran sűrítjük például a leveseket, főzelékeket, a húsok szaftját, illetve így készül a legtöbb mártás is. A magyar konyhára jellemző rántáshoz felhasznált olaj, liszt mennyisége azonban többnyire felesleges mennyiségű energiát tartalmaz. Ráadásul könnyen leég, odakap a rántás, amely növeli a karcinogén hatású anyagok mennyiségét is, ha belekeveredik a sűrítendő ételbe.

A rántás helyett számos olyan – zsírszegény – sűrítési mód is létezik, amelyekkel ugyanazt a hatást érhetjük el, mégsem fokozzuk a táplálkozásunkból eredő kockázatot. Ezekből soroljuk fel a leggyakoribbakat.

 

Joghurtos habarás

A joghurtos habarással történő sűrítéshez a natúr joghurtot csomómentesen elkeverjük a liszttel, majd az étel (leves vagy főzelék) főzőlevéből átmerünk egy keveset és óvatosan összekeverjük azt a lisztes joghurttal. Ezt a műveletet nevezzük összemelegítésnek. Az a célja, hogy a hideg joghurt a meleg levesbe téve ne csapódjon ki, amitől az csomós, zavaros lenne. A főzőlével vagy főzelék, mártás esetén külön hozzáadott meleg folyadékkal összemelegített keveréket ezt követően vékony sugárban a már majdnem kész ételhez keverjük. Mindkét kezünkre szükség lesz ehhez a művelethez: egyikkel öntjük a joghurtos lisztet, a másikkal egyből el is keverjük ezt a levessel, hogy ne legyen csomós. Majd addig forraljuk a levest vagy amit éppen sűrítünk, amíg a liszt nyers íze el nem fő.

A joghurtot zsírszegény tejfölre és egyes esetekben, amikor az étel íze megengedi, a savanykásabb jellegű kefirre is kicserélhetjük.

 

Tejes habarás

Ebben az esetben a tejet csomómentesen elkeverjük a liszttel, majd a leves főzőlevéből vagy főzelék esetén külön hozzáadott meleg folyadékból átmerünk egy keveset és óvatosan összekeverjük a lisztes tejjel. A művelet célja, hogy a hideg tej a meleg levesbe vagy főzelékbe téve ne csapódjon ki, amitől az csomós, zavaros lenne. A főzőlével így összemelegített keveréket ezt követően vékony sugárban az ételhez keverjük. Mindkét kezünkre szükség lesz ehhez a művelethez: egyikkel öntjük a tejes lisztet, a másikkal egyből el is keverjük ezt a levessel. Majd addig forraljuk a levest, amíg a liszt nyers íze el nem fő. Gyümölcsleves esetében a lisztet főzőpudinggal is helyettesíthetjük, így még ízesebbé, krémesebbé tehetjük.

 

Burgonyával/saját anyagával történő sűrítés

A burgonyával (vagy egyéb zöldségfélével, vagyis a főzelék, leves saját anyagával) történő sűrítés alkalmával a megfőtt, áttört burgonyát (vagy egyéb zöldségfélét) összekeverjük a leves vagy főzelék alapanyagával, amelyet előzőleg botmixerrel vagy turmixgép segítségével pürés állagúvá változtat(hat)tunk. Ezt követően még egyszer alaposan összekeverjük és összeforraljuk az ételt. Ezzel az eljárással megspóroljuk a rántáshoz használt olaj és liszt energiatartalmát és könnyebben emészthetőbbé tehetjük az ételt.

 

Lisztszórás

A lisztszórással vagy más néven hintéssel történő sűrítés során az előzőleg megtisztított, feldarabolt, megpárolt vagy megfőtt főzeléket vagy éppen húsos ragut lehúzzuk a tűzről és rászórjuk a lisztet. Gyorsan elkeverjük, hogy a liszt egyenletesen bevonja a zöldség- vagy húsdarabokat, majd vízzel vagy előre elkészített zöldséglével felengedve csomómentesre keverjük és a tűzre visszatéve addig forraljuk, amíg a liszt nyers íze el nem fő, az étel kellő sűrűségű nem lesz.

 

Lisztmentes sűrítés

 

Liszt használata nélkül is sűríthetünk. Ehhez a zöldséget megtisztítjuk, feldaraboljuk, majd sóval és ízlés szerint zöldfűszerekkel ízesített vízben megfőzzük. Amikor már majdnem kész, kiveszünk belőle egy adagot. Ezt botmixerrel vagy turmixgépben összepürésítjük, majd a nem túl hideg joghurttal összekeverjük. Az így kapott pürét folyamatos kevergetés mellett hozzákeverjük a leveshez, és kicsit még melegítjük. A leves így krémes, pürés állagú lesz, de mivel nem tartalmaz lisztet, nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül csomós lenne és ennyivel kevesebb energiát tartalmaz. Cukorbetegek, liszt érzékenyek számára is ideális. Variálhatjuk úgy is, hogy a joghurtot elhagyjuk és csak a zöldségpürével sűrítjük az ételt. A hozzáadott víz mennyiségétől függően püréleves vagy főzelék is készülhet belőle.

Rántások

A diétás rántáshoz a lisztet egy serpenyőben vagy lábosban zsiradék (vagyis az olaj) nélkül a kívánt színűre (fehérre, zsemleszínűre vagy világos barnára) pirítjuk, majd a tűzről lehúzva keverjük hozzá a zsiradékot (olajat). Ezt követően kevés hideg vízzel felengedjük és csomómentesre keverve hozzáadjuk a sűrítendő ételhez. A diétás rántás előnye, hogy a zsiradékot nem hevítjük, így a benne lévő zsírsavak nem kezdenek bomlani és könnyebben emészthetővé válik az étel.

 

A száraz rántással történő sűrítéshez a lisztet egy serpenyőben vagy lábosban zsiradék (vagyis az olaj) nélkül a kívánt színűre (fehérre, zsemleszínűre vagy világos barnára) pirítjuk, majd a tűzről lehúzva kevés hideg vízzel felengedjük és csomómentesre keverve hozzáadjuk a sűrítendő ételhez. Az ételt pár percig forraljuk, hogy a liszt nyers íze elfőjön. A száraz rántás előnye, hogy zsiradék nélkül készül, így kevesebb energiát tartalmaz és könnyebben emészthetővé válik az étel.

 

Szerző: Schmidt Judit, Lektor: Kiss-Tóth Bernadett, Dr. Palik Éva

Irodalom:

Rodler Imre (szerk.): Új Tápanyagtáblázat, Medicina, Budapest, 2005.

Hajósi Gyöngyi, Zajkás Gábor (szerk.): A táplálkozás egészségkönyve, Kossuth, Budapest, 2000.

European Food Information Council: Energy Balance Tool, The Basics – Carbohydrates.

 

* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *