Ha nagy leszek szoftvertesztelő leszek – interjú Varró Danival
A 6-10 éves korosztálynak szánt kiadvány humoros formában, versekbe szedve mutat be 12, az informatika területéhez kapcsolódó szakmát. A kötettel a hazai autóipari szoftverfejlesztő NNG a fiataloknak szeretne segítséget nyújtani a pályaválasztásban, hogy a kevésbé ismert informatikai szakmákról is képet alkothassanak. A kötet nyomtatókész formában, színes és színezhető verzióban is ingyenesen letölthető a megrendelő NNG honlapjáról.
A 12 vers nyomokban a Boci, boci tarka-variációidra emlékeztet. Szándékosan vezeted az olvasót az irodalom felé?
Tudatos volt. Nekem is meg kellett fogni költői oldalról ezeket a szakmákat. Klasszikus mesterségdicsérő versekkel, gyerekversekkel próbáltam párosítani őket, de a legtöbb valamilyen népdal. Jól megy dolga a mostani huszárnak – ebből lett a Jól megy dolga az etikus hekkernek. Azt is próbáltam sugallni, hogy ezek ugyanolyan mesterségek, részei az életünknek és a választható foglalkozásoknak, mint a kertész, a pék vagy a rendőr.
Rendszergazda
Ó, ha rendszergazda lehetnék!
Asztalom a gépek belepnék.
A szobám egy merő drótbozót,
szeretnének mind a dolgozók.
Hozzám fordulnának, ha gond van,
kisírnák maguk a karomban,
ha gépükre száll a kék halál,
ha a képernyőn a kép csak áll,
hogyha bekrepált a winchester,
ha a tárhelyen már nincsen hely…
A probléma mindig rengeteg,
olyan, mint egy óriás szörnyeteg!
Ez a szörny a híres sokfejű,
nem volna a dolgom egyszerű,
hiába vágom egy fejét le,
kettő másik nő a helyére.
Mindenki más ettől kikészül,
de én küzdök vitézül.
Hősies volnék és szemfüles,
én lennék az IT-s Herkules.
A számítástechnika rendhagyó ihletforrás.
Mindenki számítógéppel végzi a munkáját manapság, én sem vagyok kivétel. Költőként nem lúdtollal írok, hanem számítógéppel szövegszerkesztőben.
Urbánus városi költőként meghittebb viszony fűz a mobiltelefon pittyenéséhez, mint a madárcsiripeléshez.
Szoftverfejlesztő és szoftvertesztelő
Baranyai (b) András illusztrátorral élesben is megnéztétek a foglalkozásokat?
A szakemberek nemcsak meséltek a munkájukról, hanem körbe is vezettek. Mondjuk a fieldtesterrel nem mentünk ki Japánba tesztelni a navigációs rendszert, de a garázsban megmutogatták. Párhuzamokat is fel lehet fedezni: a szoftverfejlesztő és a szoftvertesztelő kapcsolata kísértetiesen emlékeztet a költő és a szerkesztő kapcsolatára. Az egyik alkot valamit, a másik meg jó szándékkal beleköt.
Nekem is mindig vannak hasonló vitáim költőként a szerkesztővel, mint a szoftverfejlesztőnek a szoftvertesztelővel, hogy most ami bug, az igazából feature, hogy mondjuk az a költői szabadság jegyében egy szép költői truváj vagy egy magyartalan dolog.
Például azt írja a költő, hogy „Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd”, erre lehet, hogy a szerkesztő azt mondja, hogy ez nem magyarul van, értelmetlen, nyelvtanilag helytelen, a költő meg azt feleli, hogy így költői, ez költői szórend.
Az informatika és a gyerekek neked sem ismeretlen téma.
Nekem is van három kisfiam, akik teljesen ebben nőnek fel, és nagyon érdekli őket. Otthon vannak mindenféle kütyük. A két és fél éves kisfiam, amikor focimeccset nézünk a nagyobb fiúkkal, akkor odamegy a tévéhez, és a tévén a játékosokat próbálja húzogatni, hogy arra menjenek, amerre szeretné. Megszokta, hogy érintőképernyős a kütyü.
A legnagyobb kisfiamnak másfél éves korában az volt az első bővített mondata, hogy „Misi beírja a YouTube-jelszót”.
Rájuk is gondoltam.
Varró Dániel
Versek is készülnek?
Egy minieposzszerű, hosszabb, verses mesefüzért írok északi, skandináv beütésekkel. Szomjas troll lesz a címe. Négy vagy öt verses mese lesz benne trollokról, törpékről, éjelfekről meg hasonló északi, skandináv mitológiai lényekről.
Ez emlékeztet a Túl a Maszat-hegyenre.
Hangvételében is talán ahhoz van közelebb. Ahogy a gyerekeim nőnek, nekik is egyre inkább a hosszabbacska mesék érdekesek. A szereplőket itt is leginkább a gyerekeimről mintáztam.
Van egy kis hablegényről szóló, dános, andersenes, amit a legkisebb kisfiam ihletett, aki a nagy testvéreihez próbál igazodni, de még nagyon pici, és nem tudja őket mindenben utánozni.
A középső fiamnak, Jancsinak írtam egy kisördögöset. Csütörtök, a kisördög lesz a címe, és három ördögfiókáról szól, de elsősorban a középsőről. A középsőség nehéz dolog – ezt most szülőként is megtapasztaltam –, hogyan találja meg a helyét a nagy okos meg a kis cuki között. Ez először diafilm lesz, majd egy egyszerűbb, verses képeskönyv, és Agócs Írisz illusztrálja. Ez is ősszel jelenik meg. Jövő tavasszal lesz egy két meséből álló könyv is. A Nők Lapjában 7 évig írtam egy apukanaplót a gyerekeimről, amiből most jelenik meg könyv Aki szépen butáskodik címmel.
Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek
Beleestél a csapdába, mint Salman Rushdie a Hárún és a Mesék Tengere után: minden gyereknek kell egy saját könyv?
Ez nagyon van.
Én is második gyerek vagyok. A nővérem még nagyon érdekes volt, róla vezettek hosszan babanaplót, és aztán annak a végén fél oldal, annyi voltam én.
Nem akarom ugyanezt a saját gyerekeimmel. Igyekszem figyelni erre. Misinek, a legnagyobbnak előnye van, ő volt meg először, neki már sok mindent írtam, de azért igyekszem, hogy a kisebbeknek is legyenek saját meséik. Meg nekem is izgalmas ihlető források: mindegyikük más karakter, különböző ötleteket adnak.
forrás: fidelio.hu
