Hétfejű szeretet

Lázár Ervin már életében klasszikussá vált, sőt, halhatatlanságát gyakorlatilag már első megjelent művei meglapozták. Ehhez képest „nincs túl elemezve, túlírva” a munkássága – ahogyan Pompor Zoltán is indokolta, miért is fogott a Hétfejű szeretet című tanulmány megírásához.

Mesés világ felnőtteknek

A Debreceni Egyetemi doktori képzésén a témám a gyermek és felnőtt irodalom határterülete volt XX százai magyar irodalomban – mondta a szerző. Egyértelmű tehát, miért esett a választás Lázár Ervin munkásságára, hiszen meséi egyaránt szólnak gyerekhez, felnőtthöz, az általa teremtett világ a gyermeki lelkülettel megáldott felnőttek számára is megnyílik. A Lázár mesék sokszor eleve felnőtt és gyerek közös játékából alakultak ki, mint például a Szegény Dzsoni és Árnika, vagy a Mese Julinak.

Mágikus realizmus

Lázár Ervin esetében a fikció és a valóság határai összemosódnak a kettő között szabad az átjárás. Mindez természetes a szereplő számára, legyen az felnőtt, gyerek, vagy a különleges sorsú aki átéli. Mindazonáltal ez a fajta mágikus realizmus új színt hozott a gyermekirodalomba sok életbölcsességet, nyelvi játékosságot, és humort ad olvasóinak. A gyereknyelvből, a tájnyelvből is táplálkozó gazdag nyelvi világ, saját szó –, és sajátos névalkotásokkal teletűzdelt Lázár életmű olvasásával a magyar nyelvhez is közelebb kerülhetünk. Olvassuk el meséket, elbeszéléseket mert közelebb vezet minket magunkhoz a világhoz, megismerjük a bennünk élő gyermeket. Közel visz a természethez – a világot és benne az embert tudjuk jobban megismerni. – mondta Pompor Zoltán

Lázár Ervin mesevilágának alapja a szeretet, ez az érzés alapvetően meghatározza történeteinek szereplői közötti viszonyokat is. Mintha a krisztusi szeretetparancs irodalmi megfogalmazása lenne egy-egy mese, elbeszélés. Ennek az önzetlen szeretetnek a megtapasztalása vezet ahhoz, hogy a hős képes saját és társai életet más szemszögből látni, ugyanakkor a szavakkal ki nem fejezhető, igazi szeretet hiánya bukáshoz vezet.

– Nyulász Péter –