Igazi „forradalmi” családi hétvégével várják a felnőtteket és a gyermekeket a nemzeti ünnep alkalmával a szentendrei Skanzenben,  ahol a programok között a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki megtalálja a kedvére valót.   A két nap során a család férfi tagjaiból bátor huszárokat képeznek a ’48-as játszótéren, beavatják őket a helyes bajuszápolás titkaiba, a nők pedig a konyhákban ellesik a jellegzetes ünnepi, történelmi sütemény, a jó Kossuthkifli készítésének praktikáit, vagy a kézműves helyszíneken elkészítik Kossuth-címeres körtemuzsikájukat, kokárdájukat.

 

Az 1848-’49-es pesti forradalom és szabadságharc eseményei erősen hatottak a falvakra is, az emberekben felerősödött a nemzeti érzés. A szabadságharc leverését követően a szabadságharc nagyjai sorra jelentek meg a festett tányérokon, faragott bútorokon, áttört padokon, így a nemzeti ünnep hétvégéjén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba látogatók is lépten-nyomon nemzeti jelképekkel találkoznak.

A gyermekek a két nap során a ’48-as játszótéren tehetnek tanúbizonyságot bátorságukról, hiszen apró léptű legényeket verbuválnak a hetyke bajszú, hórihorgas lábú huszárok, akik megtanítják nekik, hogyan kell bánni a fegyverrel. A kiképzést követően vesszőparipára és hintalóra pattanva idézik fel az 1848-as csata jeleneteit. A kézműves helyszíneken fakard, huszárcsákó, Kossuth-címeres körtemuzsika és kokárda készítésére buzdítják a család apraja-nagyját. A legkisebbek figyelmét Vándormuzsikus  köti le  daliás időkről, ellenségről, igazságról, kópéságról szóló meséivel. Aki pedig csak passzív szemlélője szeretne maradni az eseményeknek, az is talál izgalmas programot, hiszen mindkét nap sor kerül a katonaló szakszerű kiképzésére, valamint a honvédek és a Császári Királyi csapatok viselet- és szablyabemutatójára is.

Az érdeklődők olyan kérdésekre kapnak választ, mint például, mit is jelentett híresnek, vagy hírhedtnek lenni az 1848-’49-es években, valóban rézből készült-e Gábor Áron rézágyúja, vagy, hogy Petőfi Sándor becsapott-e minket? A nyalka huszároknak illett kellő gondot fordítani a férfiasságuk jelképére, a bajuszra is, ezért a két nap során 10:30-kor és 15:00-kor a Magyar Bajusz Társaság érdekes előadásának köszönhetően a férfiak örömére fény derül az arcszőrzetet egész nap a kívánt formában tartó pedrő titkos receptjének titkára és szó lesz a bajuszápolás hajdani és mai kellékeiről, többek között a bajuszkötőről és a bajuszkeféről is.

Március 16-án a Mogyoródi Sándor-Huszárok és Történelmi Lovas Hagyományőrzők Egyesületének tagjai a nap folyamán többször, 11:00, 13:00 és 15:30-kor végigmasíroznak a területen, lovaikat karéjozzák és hadi bemutatóval készülnek. A felvonulás során az érdeklődők megismerkednek a lovas huszárruha fő és praktikus darabjaival, többek közt a huszárcsákó részeivel: a csákórózsával és a tollfogóval, kiderül, hogy a huszároknak a dolmány alatt vörös bagariabőr szíjon lógott a kard mellett a tarsoly, amelyben a huszár csupán a pipáját, dohányzacskóját és apró kézi szereit tárolhatta.

A böjti ételek -a mákos guba, a zöldségleves, és a hagymás hagymás rétes – mellett asztalra kerül a híres Kossuthkifli is.

 

Részletes program:

http://skanzen.hu/index.php?fm=article&id=694