John Carter

 

Nemsokára hazánkba is eljut az év első igazán látványos sci-fije, a legendás John Carter, a film, melynek elkészülte majd’ nyolc évtizedet vett igénybe. Az előkészületek jócskán a képregény szerző, Edgar Rice Burroughs életében indultak el, 1930-ban, de egészen a ’80-as évekig kellett várni, hogy valaki tényleg neki lásson. Ez a valaki Andy Vajna volt, de ő is gyorsan túladott a megfilmesítési jogokon, majd nem kevés rendező váltás eredményeképp 2012-re a film elkészült.

 

A sci-fi eredete

„Idő és tér börtönében élünk. A film ablak a világra. Benézhetünk mások gondolataiba – nemcsak azonosulni tudunk a szereplőkkel, bár ez is nagyon fontos, hanem egy másik ember szemén keresztül láthatjuk a világot.” – írja Roger Ebert, filmkritikus, s így teszi ezt a sci-fi műfaj is: egy elképzelt, alternatív világot vetít elénk, lenyűgözve nézők ezreit fantáziadús ábrázolásával, látványos ötletességével.

A legelső tudományos-fantasztikus film, az 1902-ben elkészült fekete-fehér Utazás a Holdba c. francia némafilm, mely Orson Welles Emberek a Holdban és Jules Verne Utazás a Holdba c. regényén alapszik. A film 14 perc hosszúságú, s itt használtak először animációt és speciális effektusokat. Ez volt a műfaj alapköve, melyet sorjában követték a különböző űrben játszódó filmek, képregények, könyvek vagy rádiójátékok. Orson Welles rádiós ijesztgetése vált talán a leghírhedtebbé, ugyanis a színész H.G. Wells novelláját, a Világok Harcát adta elő társaival, ami olyan realisztikusra sikeredett, hogy az Egyesült Államok nagyobb városaiban kisebb káoszokat teremtett.

A sci-fi kedvelt témáiba tartoznak az időutazással, különleges képességekkel, űrrepülésekkel, robotokkal, földön kívüli élettel foglalkozó történetek, s ezek kombinációjainak és az azokból elkészült művek száma csak nő, mivel még ma is az egyik legkedveltebb műfaj a filmiparban.

 

A sci-fi ma

Azt gondolom a műfaj mai két legnagyobb alakja George Lucas és James Cameron. Ugyanis az előbbi nevéhez köthetjük a legendás Star Wars sorozatot, ami a hat film mellett nem kevés animációs munkát, konzoljátékot és egyéb kiegészítőt mondhat magának. Míg Cameron munkásságának gyümölcse pedig az első kettő Terminátor film, az Alien, illetve az Avatar, ami új korszakot hozott a 3D látványvilág fejlődésében.

De persze szépen törnek fel a kis költségvetésű sci-fik is, mint például az előbb felsorolt filmeknél sokkal durvább, de legalább olyan jó District 9, vagy éppen a most mozikban futó Az erő krónikája.

Nagy jelentőséggel bírnak ma a képregény filmek, közülük is leginkább a Marvel-ek: Superman, Vasember, Thor, Hulk, Amerika kapitány és a többiek. Illetve ne felejtsük ki a Star Trek-ket, mind a klasszikus sorozatot, mind a J.J. Abrams-féle remake-et is, akinek a nevéhez fűződik a tavalyi Super 8 is, ami felidéztette velünk a ’80-as évek-beli ijesztgetős szörny-thrillereket.

A képregény 100. évforduló méltó ünnepléseként március elején kerül mozikba a Barsoom sorozat első kötete alapján készült John Carter film az Oscar-díjas Andrew Stanton rendezésében. S ezt a múltat elnézve szerintem a film tökéletesen illeszkedik majd be „társai” közé, mert látványvilágát, történetét tekintve jó dolgok is kisülhetnek belőle.

 

Piligrim