RetteNETes bizonytalanság – Mitől védené(d) meg?

Mert az érték nem vész el!Áldás vagy átok? Tanít, szórakoztat, nevel, vagy butít, felszínessé, függővé és kiszolgáltatottá tesz? – hogyan és főként miképp válhat javára a világháló a gyerekkorosztálynak. Mi az amit a szülőnek tennie kell és tehet? – erről tartott vitaestet a Gyermekmédia Egyesület.

 Biciklivel nem mehetünk autópályára(2.20 perc, mp3)

A szülők nem rendelkeznek a netről tapasztalattal

Meg kell tanítani a gyerekeket közlekedni az Interneten. A gond csak az, hogy a korábbi évezredekben a szülők többet tudtak arról, amitől védeni akarták a gyerekeket, mint a gyerekeik. Most a szülők nem rendelkeznek a netről több tapasztalattal, sőt! A gyerekek hamarabb és jobban tudják kezelni az Internetet, mint a felnőttek – ezt Mlinarics József, a vita egyik résztvevője, a Magyar Tartalomipari Szövetsége ügyvezetője mondta.

Semmivel se veszélyesebb az Internet, mint a biciklizés, ismerni kell a közlekedés szabályait – és be kell tartatni. Ez a szülők feladata lenne, csak nem biztos, hogy képesek olyan szabályok betartatására, amelyeket nem is ismernek. Ezért ez a védelem összehangolt társadalmi feladat (kellene, hogy legyen).

Felnő egy generáció, akik most gyerekek, és egy olyan világba kerülnek, ahol digitális tévét néznek, idejük nagy részét az internettel töltik, egy fiktiv valóság állandóan jelen levő világ lesz, nagyobb lesz a szabadságfokuk mint ma, milliószor gyorsabban élnek, az információk még inkább felgyorsulnak, a kapcsolatteremtésnek újabb és újabb formái alakulnak ki, és még ezer dolgot lehetne sorolni-ezt már Lévai Katalin, Európai Parlamenti (MSZP) képviselő hangsúlyozta.

Kérdésem a szakemberekhez: mennyire felkészült a jelenlegi szülő társadalom arra, hogy ezt a totálisan másképp működő fiatal generációt partnernek, szerethető, tanítható társnak tekintse, vagy pedig egy digitális korszakváltás előtt állunk, és egy totális szakadék keletkezik nemcsak a generációk között, hanem azok között is, akiknek van Internetük, meg akiknek nincs.

A szűrő program, -nem elvi védelem.- jól működik.

– Schiroky Vilmos a „Biztonságos Böngészés” Program koordinátora is azt tapasztalta. Sokszor maguk a pedagógusok és a szülők, sincsenek tisztában a veszélyekkel – Ezért is fő feladatuk, hogy országszerte minél több szülővel, pedagógussal ismertessék meg a programjukat.

Rendszeresen látogatva az iskolákat, beszélnek arról, hogy létezik védőprogram a gyermekek számára nem ajánlott internetes tartalmakkal szemben. A szűrő program, -nem elvi védelem, az iskolákban nagyon jól fogadták. Az otthoni –ingyenes- telepítésről is csak pozitív visszajelzést kaptak.

Azt gondolom, hogy nincs értelme Internetes Gyermekvédelemről beszélni “úgy általában”. Több olyan programmal is találkozunk, amelyek olyasfajta készségeket szeretnének megtanítani a gyerekeknek, amelyekkel eligazodhatnak a világhálón, elkerülhetik a veszélyforrásokat – szögezte le Fekete Zsombor, játékfejlesztő. Ezekkel a készségekkel azonban gyakran még a felnőttek sem rendelkeznek. Akkor lennék meggyőződve ezen törekvések hasznosságáról, ha a gyermekek számára közvetítendő tudásokat valamely szakmai fórumon már előzetesen véleményezhettünk, megvitathattuk volna.

Rácsos ágy
Nem szeretek fantomok ellen harcolni, az internet vagy a videojátékok démonizálását kifejezetten káros jelenségnek tartom. Gyakori hiba, hogy a médiában megjelenő egy-egy extrém eset kapcsán általánosítunk, és próbálunk védekezési stratégiákat kialakítani.

Ezeknek nincs sok értelmük, hiszen az extrém esetekben legtöbbször a játék vagy az internet nem az események közvetlen okozói, hanem a valódi okokat felerősítő, formába öntő médiumok. (Ha az okság közvetlen lenne, tömeges jelenségekkel kellene szembesülnünk.)

Az általános védelmet, a cenzúrázó és szűrő alkalmazásokat ugyan hasznosnak tartom, de a szerepük a “rácsos ágy” funkcionalitására korlátozódik. Nem felkészítik gyermekeinket a világ kihívásaira, hanem elhatárolják őket tőlük. Ez azonban csak a szülők aktív oktató, nevelő tevékenysége mellett biztonságos megoldás, hiszen a “burokban nevelt gyerek” sokkalta nagyobb veszélynek lesz kitéve a barátok, szomszédok esetlegesen védelem nélküli gépén.

Védtelenül?
A legfontosabbnak én az internet és játékok által generált valós problémák felkutatását, rendszerezését tartom. Nem gondolom, hogy felelősség terhel minket egy jövőbeni világ esetleges problémáival szemben, viszont hiszem azt, hogy a jelen problémáit kötelességünk legjobb tudásunk szerint kezelni!

Melyek ezek?
– Az interneten felelhető tiltott tartalmak (rasszizmus, gyermekpornográfia, öngyilkosság népszerűsítése, bombagyártási receptek, stb.);
– az internetes reklámokkal, szerencsejátékkal szemben történő fellépés;
– Biztonságtechnikai kérdések: hacker támadások és social engineering elkerülése; internetes becsületsértés, cyberbullying. (Utóbbi esetekben nemcsak a prevenció, hanem a helyreállítás, orvoslás “lépésről lépésre” módszerei is kidolgozásra várnak.)

Mindaddig, amíg ezeket a feladatokat nem oldottuk meg, tevékenységünk ahhoz az állampolgáréhoz hasonló, aki milliókat adományoz a sarkvidék jégtábláinak megmentésére, de szemérmesen elnéz a szomszédban működő illegális vágóhíd mellett.

Veszélyes a játék?
Külön témát érdemelne a videojátékok kérdése, amelyekkel kapcsolatos legfontosabb sztereotípiák, az erőszak, a függőség, az elidegenedés, illetve az oktatás szintén további vizsgálatot, rendszerezést igényel. Ezt még a ma ismert legalaposabb kutatások sem tették meg, a játékok hatásait elemző pszichológusok, illetve a játékokat ismerő játék designerek, esztéták “süket párbeszédének” lehetünk szemtanúi. A játékok azonban jóval hálásabb kutatási terepnek bizonyulnak az Internetnél. Bár ezek is gyorsan változnak, a játékipar már 30 évet, és viszonylag követhető, folyamatos fejlődési utakat tudhat maga mögött, míg a publikus internet elmúlt 15 évében drámai változásokat kísérhettünk figyelemmel. A játékokkal kapcsolatos korábbi tapasztalatok sokat segíthetnek az újabb kihívások leküzdésében is.

Jómagam ezért kezdtem bele könyvem írásába, amely “Amit szülőként föltétlenül tudnod kell a videojátékokról” címmel nyár elején kerül a boltokba.

Elhanyagolt terület az internetes gyerekvédelem

A vita, (inkább beszélgetés) és a hozzászólások alapján Lévai Katalin megismételte, hogy újszerű veszélyekkel kell szembenézni, ezek nem a tévénézéseshez hasonlatosak.

Az Internet felerősítheti a társadalmi különbségeket, kiszolgáltatottá teheti a gyerekeket.

Megdöbbentő, hogy mennyire elhanyagolt terület a gyerekvédelem. Úgy tűnik, ez egy gettóba zárt szakma, mintha csak szűk körben egymást hallgatnánk. Jó lenne kitörve ebből minden szülőhöz, pedagógushoz eljutni. Intézményes együttműködési lehetőségeket kell, keresni az oktatásban, a sajtóban és a politikában.

 Újszerű veszélyektől kell megvédeni a gyerekeket. (1.50 perc, mp3)

A cikk a 2009. március 5-én jelent meg Gáspár Sári – Apróságok rovatában, az egyszervolt.hu oldalán.

Gáspár Sarolta új műsorát a Gubancainkat, minden csütörtökön 15-16 óra között a Rádió Bézsben hallgathatják meg