Kerek élet fája – beszélgetés Bajzáth Máriával legújabb könyve kapcsán
Nemrég jelent meg Bajzáth Mária legújabb könyve, mely a Népmesekincstár Plusz-sorozat harmadik része. Kerek élet fája című mesekalanderáiumban az évkör napjaihoz igazítva olvashatunk meséket, ismerhetünk meg hiedelmeket, szokásokat. Bajzáth Máriával a kötet keletkezéséről, a mesékről, a tanításról és persze a saját mese élményről beszélgettem.
Mi inspirált, amikor hozzáfogtál ehhez a munkához?
A múlt évezredben kezdtem a tanítást és a mesélést, a gyakorlatban tapasztaltam, hol a hiány, mi hiányzik a mesék-pedagógia-gyerek-ünnep kapcsolatában. Mindannyian éltünk meg gyerekként / szülőként /pedagógusként rettenetesen erőltetett, formális ünnepélyeket, üres formává silányult, ünnepségnek nevezett hosszú perceket vagy órákat. Értelmetlennek gondolom ennek a gyakorlatnak a folytatását, ugyanakkor szépen megélt, valóban átélt ünnepekre nagy szükségünk van. Ezt segítheti ez a könyv, és a hozzá kapcsolódó képzések, jó gyakorlatok.
Ez a gyüjtemény teljesen más, mint a korábbiak. Van köztük kedvenc meséd, vagy olyan, ami megérintett, s eddig nem is ismerted?
Amikor először olvastam a mérlegelő-lélekkísérő Szent Mihályról szóló népmesét jó pár évvel ezelőtt, nagyon erősen hatott rám, apukám miatt nagyon szeretem a búzához kapcsolódó mesét, de igazából mindegyik elbűvöl máig is. Nekem nagyon fontos az újra, meg újra mesÉLÉS élménye, az ünnepek meséi kapcsán különösen. Minél többször hallod, annál jobban rögzül, annál erősebben épül be az aktív tudásba, és annál nagyobb eséllyel változik cselekvéssé. Amikor először hallasz mesét arról, hogy régen a fecskét különleges tisztelet övezte, „Isten madara”-ként tartották számon és az első fecskét a falun kalaplevéve köszöntötték, akkor csak csodálkozol. Következő évben, ráismersz a történetre, örömödben elmosolyodsz. Harmadik-negyedik mesélés után, már mindig eszedbe jut, ha látsz egy fecskét a történet, és az is, hogy nem szerencsés a fészkét leverni. Végül, ideális esetben, tényleg nem vered le…
A könyvek írása mellett folyamatos képzéseket is tartasz. Mesélnél kérlek a Mesepedagógiai képzésedről?
Pedagógusokat és szülőket képzek, mindenhol. Van egy oktatási cégem, így sok a saját szervezésű képzésem, de nagyon sokat hívnak óvodákba, iskolákba, könyvtárakba. Budapesten, vidéken és az országhatárokon túl.
Úgy gondolom, hogy ez a fajta képzés egyfajta hiánypótló ma a pedagógusok körében. Hogy fogadták/fogadják?
Szeretik-élvezik-várják-keresik. Mindenki érzi, hogy személéletváltásra van szükség, új módszerek kellenek az új generáció (Alpha) neveléséhez, oktatásához. A népmesék nem változnak, a Három kismalac, Csipkerózsika, Piroska, vagy a Kacor király ugyanolyanok, mint száz éve, de hogy mikor-kinek-hogyan, melyik változatot meséljük el, egyáltalán elmeséljük-e, milyen tevékenységet kapcsolunk a meséhez a mesével és a neveléstudománnyal kapcsolatos kutatások és a gyerekek igényeinek, érdeklődésének tükrében változik.
Egy kicsit mesélj kérlek a mese erejéről. A mai világban, amikor annyi minden a feje tetejére állt, áll, milyen szerepe van a meséknek?
Tényleg a mai világban álltak a dolgok a fejük tetejére? Nem volt eddig baj a világban, nem volt háború, járvány, éhezés, szegénység? Nem voltak csalók, gazemberek, lusták, hazugok, álhősök? Ha nem lettek volna, kevesebb lenne a népmese, mert a többségük, pont ezeket az élethelyzeteket meséli el. Az erejük abból adódik, hogy egyetemes és úgy tűnik örök emberi problémákra adnak magyarázatot, és ha tündérmesék, akkor még megoldást is kínálnak ezekre. Hogy torokgyíknak hívják a járványt vagy covidnak, hogy a szegény asszony fuszulykát szedni jár éhbérért a szívtelen gazdaghoz vagy spárgát szed a fóliában, teljesen mindegy. Ha vesszük a bátorságot és rászánjuk az időt a népmesékre, nagyon sok választ kapunk arra, hogyan oldották meg, hogyan élték túl boldogan a mostanihoz hasonló, de a világban mindig is jelen lévő, embert próbáló helyzeteket a mesei (h)ősök.
Hogyan gyógyítanak? Miképp segítenek?
Annak, hogy valaki elmond egy mesét önmagában is szorongásoldó, nyugtató, relaxáló hatása lehet. Azonban a mesével való gyógyítás az orvosok- pszichológusok terepe. Ebben a mondatban azok a kompetenciahatárok és etikai minimumok is benne vannak, amelyeket nagyon fontosnak tartok a mesékkel kapcsolatban elmondani minden képzésemen.
Mit tapasztalsz, mostanában még olvasnak a szülők meséket, népmeséket a gyerekeknek? Van rá igény?
A Kerek élet fája egy hónapig dobogós volt az előjegyzési sikerlistán. Megjelenése óta az eladási sikerlistán is remekül és folyamatosan szerepel. A többi Népmesekincstáras könyvem is sokadik újranyomását éli. A szülők és a pedagógusok egy része, főleg az óvodapedagógusok, szinte minden nap olvasnak-mondanak népmesét. Ez nem jelenti azt, hogy nincs több dolgunk, mert bőven van feladat. A 6-10 éves gyerekek kb. 70 százaléka így is csak ritkán, vagy egyáltalán nem hall mesét, a 3-4 évesek harmada az oviban hall először élőszavas mesemondást, egy részük ott találkozik először könyvtárggyal.
Bajzáth Mária weboldala – itt minden fontos információt megtudhattok könyveiről, képzéseiről.
https://mese.mesepedagogia.hu/
Szerző: AK