Szülői aggodalmak – fesztiválok idején – egy 18 éves fiú szemszögéből

 

A nyár a fesztiválok időszaka. Koncertek, szabadság, barátok és nem utolsó sorban veszélyek. Ezekkel tisztában kell lenni: mely dolgok képzeltek, s mik igaziak? Mire kell mindenképp odafigyelni? Mennyire van alapja a fokozott szülői aggodalomnak és korlátozásoknak? Szeretnék válaszokat keresni és adni – ez esetben nem a vigyázó felnőtt -, hanem saját, tizennyolc éves szemszögemből.

 

A fesztiválok megváltoztak

A fesztiválok megváltoztak az idők során, nagyobbá nőtték ki magukat, mondhatni –évről évre- állandó alakulásban van. A szülők, akik voltak már fesztiválon fiatalkorukban (vagy akár mostanában) és megtapasztalták a hangulatát, levonhattak egyes következtetéseket, melyeket figyelembe véve intik óvatosságra az izgatottság sziporkázó gyönyörétől fénylő szemű gyerekeiket. Ez azonban általánosítás. Csak azért, mert egyszer valakit megloptak egy fesztiválon, nem következtethető a feltételezés, miszerint a rendezvény teli van tolvajokkal. Persze fontos a figyelem és az óvatosság, de hogy John Lennont idézzem: Ne ítélkezz arról, amit nem ismersz.

 

Csodaország veszélyei

A szülői elképzelések és aggodalmak persze valósak. Meg kell találni az arany középutat, miként lehet elengedni a gyereket egy fesztiválra. Ez az út azonban elővigyázatossággal, tapasztalattal és kölcsönös bizalommal van kikövezve. Azt gondolom, a bizalom a legfontosabb, a gyerek határait és elképzeléseit a szülő is ismerje. Beszélni kell a témáról, hogy a szülő nyugodt szívvel engedje el fiát, lányát csodaországba. Egy tinédzsernek több fogalma van arról, mi is folyik igazából egy fesztiválon, ezért a legtöbb veszély némi fej-összedugással megelőzhető és elkerülhető.

Egy fesztivál telis-tele van csodálatos dolgokkal, koncertekkel, előadásokkal, játékos programokkal, sporttal, de mindennek van árnyoldala is: vannak erőszakos emberek, s vannak tudatmódosító szerek is. A legegyszerűbben ezeket úgy lehet elkerülni, hogyha a fesztiválozó gyerekek együtt maradnak, baráti körként, egyként mozognak, tartják határaikat és ésszel cselekszenek. Mindennek van következménye, s ezt a tinédzserek pontosan tudják. Véleményem szerint egy tudatos tinédzserre nem leselkedik annyi veszély. Ezt a szülőnek is tudniuk kell, ezért fontos annyira a kölcsönös bizalom.

Persze mindig ott van a ”mi van, ha…” esete. Mi van, ha valami baj mégis történik? Szerencsére a fesztiválozók állapotára több, a helyszínen tevékenykedő csoport is figyel, s segít minden esetben. De mégis a legjobb, ha barátaink végig ott vannak mellettünk, kölcsönös felelősségvállalással.

 

Két különböző világ

A napszakok két eltérő világra bontják a fesztivált. Míg a nappal koncertekről, fűben üldögélésről, némi iszogatásról, kreatív programokról szól, éjjel kiömlik medréből az alkohollal átitatott végeláthatatlan buli. Este leginkább dj-k lépnek fel a kisebb színpadokon, ami remek lehetőség táncolásra, ismerkedésre, nagy bulikra, de fontos itt is az elővigyázatosság. A késői órákban megnő az öntudatán kívül cselekvő emberek száma, s így sajnos megnő a balesetek száma is. Ez lehet a szülők legnagyobb aggodalma. Mi lehet számukra a teendő? Kellő bizalommal hozzáállni a tinédzserhez, hogy vigyáz magára, vagy este hazahozni, miután kiszórakozta magát.

 

Valós veszélyek – valós megoldások

Egy fesztivál bármilyen elővigyázatossággal is tartogathat veszélyeket egy gyerek számára, de számuk egészen elenyésző, ha nem térnek le a sikeresen, szülőkkel együtt megtalált arany középútról, emellett pedig csodás élmény is lesz. A szülőnek is meg kell hallgatnia gyereke elképzeléseit, kéréseit, ha azt szeretné, hogy ez fordítva is megtörténhessen.

Azt gondolom, meg kell adni egy tinédzsernek a felfedezés, tapasztalatszerzés esélyét, melyből tanulva megtalálhatja azt az utat, amelyen haladva biztonságban érezheti magát.

 

PÁ