Utazzunk hajón! – 5 érdekesség a hajózás történetéből, amiről még a szüleid sem hallottak
Mióta utazik az ember hajón? Mikor és kik találták fel? Tudtátok, hogy a gyökerei egészen az ókori Egyiptomig vezethető vissza? Öt érdekesség a hajózás történetéről, amelyeket érdemes elmesélni a gyerekeknek!
Egyiptom – ahol az Istenek is hajóra szálltak
Az ókori Egyiptomban minden utazást, szállítást a vízen bonyolítottak le. Fő útvonaluk a Nílus folyó volt, ahol az ország egyik részéből a másikba szállították a gabonát. Azt viszont kevesen tudják, hogy Ré, a legfőbb istenük is hajón úszott át Nap képében az égbolton. Egyiptom csodálatos hajói egyedi készítésűek voltak s papíruszból építették meg, sőt még a vitorla is papíruszból volt!
Vikingek – akiknek a lelkük is a hajóban van
A Vikingek lelke benne van a hajóikban – így tartották a régiek. S ez nagyon is igaz volt rájuk, hiszen nemcsak a tengeri utazásaikban, kalózkodásaikban játszott fontos szerepet a hajó, hanem a hajót templomnak is tekintették. Nagyobb viking vezetőket például hajósírokba temették el, azaz az elhunytat hajójával együtt helyezték örök nyugalomra a tengeren.
A kínaiak találmánya az iránytű – mely nélkül elvesznénk a tengeren
Ezt a csodálatos találmányt több mint 4000 évvel ezelőtt fedezték fel az ókori Kínában. Jóval később csak a XIII. században jutott el Európába az első iránytű. Addig a hajósok a Sarkcsillagot követve, vagy jellegzetes parti tárgyakat megfigyelve tudtak tájékozódni. Az első iránytű valójában egy kis kétkerekű kocsi volt, amelyen egy kis fa emberke állt kinyújtott karral, s akármerre fordult a kocsi, az emberke mindig dél fele mutatott.
Térkép – mely nélkül soha nem találtak volna haza a hajósok
A hajózási térképeken nem utcákat, házakat jelölnek, hanem olyan érdekességeket, hogy hol vannak vízalatti hajóroncsok, nagyobb zátonyok. Vagy épp azt, hogy hol milyen mélységű a víz, milyen a partszakasz, hol tudnak kikötni a hajók. A legrégebbi térképek egyikén Rodosznál, az akkori hajózási központnál metszették a szélességi és hosszúsági körök egymást. Tudtad, hogy az egyik fontos világítótorony, mely a tengerészeknek utat mutatott Rodoszon volt? Rodoszi Kolosszus néven volt ismert, a másik fontos világítótorony Alexendriában volt.
Kilométerek, méterek helyett – csomók, és mérföldek
Érdekesség, hogy a hajók navigálásához tengeri mérföldet használnak mértékegységnek. A csomó pedig az egy óra alatt megtett tengeri mérföldet jelenti. De vajon mit jelent a csomó szó? Eredete a régi időkből származik, amikor a hajók sebességét úgy mérték, hogy a tengerbe dobtak egy rönköt, amely egy kötélhez volt rögzíve, amelyen egyenletesen elosztott csomók voltak. Ahogy a hajó haladt, és a rönkhöz képest elmozdult, az volt az egy bizonyos idő alatt megtett csomók száma.
S végül álljon itt egy-egy program, ahová érdemes elmenni, ha a hajózásról még többet szeretnétek megtudni.
Zebegényi hajózási Múzeum – a Múzeum 1984-ben nyílt meg, s ez volt az első magyar hajózási magánmúzeum. Farkas Vincze hajóskapitány gyűjteményét és saját készítésű tárgyait láthatják itt a látogatók. Célja az volt, hogy bemutassa, milyen helyeken jártak a magyarok a világ tengerein hajózva és közben milyen természeti népek kultúrájával ismerkedhettek meg. A múzeum áprilistól novemberig van nyitva – http://hajozasimuzeum.tabulas.hu/
Balatonföldvári kilátó – kiállítás
Balatonföldváron nyílt meg a balatoni hajózást és a hajókat bemutató kiállítás. A vadonatúj épület – vagy inkább hajónak kinéző épület, melynek árboca a Balaton legmagasabb kilátótornya, ahol majdnem 70 méter magasan kémlelhetünk körbe. S szép időben Akarattyától egészen Keszthelyig is elláthattok. A múzeum hétfőtől vasárnapig tart nyitva. https://balatonfoldvarikilato.hu/
A cikket a Közlekedésbiztonsági rajzpályázatot kiíró KÖBE Biztosító támogatta.