Nem akarok gyereket!

Mostanában több tanulmány is tévhitnek minősítette, hogy gyerekekkel boldogabb az élet, s azt állítja: nem feltétlenül igaz, hogy a gyerek több örömöt nyújt, mint csalódást. E cikkben szakértőink – Gáspár Sarolta és Héjja Edit szubjektív megközelítésben törekednek a költői kérdés megválaszolására, vajon gyermekkel, vagy gyermek nélkül boldogabbak a házaspárok?

Az egész világon?

Több Amerikában és Európában folytatott kutatás eredményei azt mutatták, a házasság korai éveiben tapasztalható boldogság alaposan megcsappan a gyermekek születésekor, és a párkapcsolat csak akkor javul, amikor a gyermekek elhagyják a szülői házat. E kutatások adatai szerint a gyermektelen házaspárok szinte minden vizsgált pontban boldogabbak, mint a gyermekesek.

Illúziókat kergettünk?

Dr. Nattavudh Powdthavee brit kutató, (akinek egyébként nincs gyereke), rávilágított, hogy a szülői lét és a boldogság között az égvilágon semmi összefüggés nincsen. „Megállapítottuk egy átfogó vizsgálat során, hogy a gyerekkel rendelkező, illetve nem rendelkező felnőttek ugyanazon életszakaszokban ugyanannyira kielégültek” – írta a doktor.

Csak a szépre emlékszünk?

Csalfa álmokba ringatja magát, aki úgy gondolja, picinye egy életen át boldoggá fogja tenni. „Túl nagy hangsúlyt fektetünk a sok első dologra, pedig ezek nagyon rövid időn belül elillannak, és nem jelentenek igazi örömforrást, csak, mint szép emlék derengenek fel.”

A pszichológus szerint saját magunk átverése nem szándékos, hanem a tudatalatti vezérli. „Minden erőnkkel a jó dolgokra koncentrálunk, de ezekből a pillanatokból sokkal kevesebb van, mint a hétköznapi harcokból, tanulási hacacáréból, kudarcokból, konfliktusokból.”

Mikor vállaljunk gyereket?

Egy jól ismert magyar pszichológus – Dr. Csernus Imre a kompenzációra vezeti vissza a probléma gyökerét. „Ameddig nem vagyok kiteljesedett ember, nem vállalhatok gyereket, hiszen belőle akarnám a belőlem még hiányzó örömöt kinyerni…. A lényeg, hogy csak akkor vállaljunk gyereket, ha abszolút meg vagyunk elégedve saját magunkkal és az életünkkel. Különben a mi rossz lépéseink az utódainkon fognak csattanni.”

Végezetül engedjenek meg nekem egy kis magánvéleményt. Két gyermek édesanyjaként boldognak mondom magam. Azt természetesen elismerem, sok harcot kellett megvívnom, elsősorban ÖNMAGAMMAL. Idézett magyar pszichológusunkkal annyiban értek egyet, hogy ha jobban ismernénk önmagunkat még szülővé válásunk előtt, akkor talán könnyebb lenne a dolog. De kérem, nekem így is szép! A gyermekeim segítettek nagyobb önismerethez, ezt beépítve a munkámba tudok egyre hitelesebben segíteni más szülőknek, és hiszem azt, hogy soha nem késő csatlakozni egy önismereti csoporthoz.

Gáspár Sarolta – Héjja Edit

* A cikk a TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0426 projekt támogatásával, a projekt keretén belül elvégzett szakértői munka részeként készült el. *