A mese gyógyító ereje

A meseterápia, már nem újdonság. Sokan használják, tanulják, tanítják. A terápia magyarországi megteremtője Boldizsár Ildikó, aki új irányokkal, új tervekkel, de a régi mesékkel várja az érdeklődőket. www.meseterapia.hu

Hogyan dolgozik a meseterapeuta?

Ugyanúgy, mint más terapeuta. Fontos megemlíteni, hogy mindig az illetô „saját” meséjével kezdjük a munkát. Elôször mindenkit megkérek, hogy mesélje el a valamikori vagy éppen a mostani kedvenc meséjét, aztán összevetem az emlékeit a mese eredeti szövegével. Sokszor az derül ki, hogy a páciens szinte teljesen „átírta” az eredeti mesét, mégpedig épp a saját sorsa szerint. Olyan is elôfordult már, hogy egy bizonyos részre nem emlékezett valaki, pedig épp ebben a részben talált volna megoldást az elakadásaira.

 

Ilyenkor jön a te szereped? Tovább mesélsz, vagy rávezeted az illetôt?

Igen, az nagyon informatív számomra, hogy hol akadt el valaki saját meséjében. S itt fontos megemlíteni, hogy minden betegségnek vagy egyensúlyvesztett állapotnak megvan a maga meséje, és akkor tudok a legtöbbet segíteni, ha a mesét és az embert egymásra ismertetem. A többi már az ô dolguk.

Tehát a meseterápia lényege ez, de hogyan tovább, mi a te feladatod ebben a folyamatban?

Azzal, hogy megtalálom az illetô meséjét, még egyáltalán nincs megoldva semmi. Sokszor az is elôfordulhat, hogy nem tud mit kezdeni a saját meséjével, s ilyenkor segítségre van szüksége. Hiszen minden mese az egyensúly elvesztésérôl és újramegtalálásáról szól. Feladatomnak tekintem, hogy a mesék közvetítésével megtaláljam a páciens számára az elveszett vagy éppen még nem talált utat, amely kivezeti ôt a bajból és kulcsokat adjak a kezébe ahhoz, hogy az út során elé tornyosuló kapukat, ajtókat, sziklatömböket ki tudja nyitni.

 

Egy-egy terápia mennyi ideig tart?

Ez természetesen egyénektôl függ, van akinek elég 3-4 alkalom, mert csak átmeneti krízist kell helyre tenni, s ilyenkor a páciens a mese szimbólumai segítségével hamar rájön a megoldásra, de van akinek hosszabb idôre van szüksége a mese rejtett energiáinak a kiaknázásához, azaz a kiút megtalálásához.

Furcsa, ahogy beszélgetünk, folyamatosan gondolkozom, hogy nekem mi a kedvenc mesém, s nem jut most egy sem az eszembe, ez mennyire jó vagy rossz?

Mindenkinek van olyan meséje, melyet kitüntetett figyelemmel kezelt valamikor, de ezeket mindannyian elfelejtjük, hiszen a komoly felnôtt világban már úgy gondoljuk, hogy nincs szükségünk mesékre. Pedig nem így van. Nekem már sokszor egy-egy motívum, egy-egy érzés is segít a mese megtalálásában, de az is jó, ha az illetô elkezd mesélni magáról, s akkor a sorsáról nekem eszembe jut egy mese vagy mítosz.

 

Ha viszont arra gondolok, hogy a mai gyerekek rengeteg televíziós mesét néznek, és a szülôk egyre kevesebbszer olvasnak fel, akkor nekik hogyan lesz kedvenc meséjük?

Sokszor jönnek hozzám gyerekek is – bár elsôsorban felnôtteket fogadok a terápián -, s amikor kérdezem tôlük, hogy mi a kedvenc meséjük, számomra ismeretlen, a tévében látott sorozatmeséket sorolnak fel. Ilyenkor elôször is nagyon-nagyon sokat mesélek nekik, hogy legyen meseélményük. Feladni csak akkor szoktam, amikor valaki nem rendelkezik képalkotó fantáziával, azaz nem tud képekben gondolkodni. A probléma a mai gyerekeknél ugyanis inkább az, hogy képi világba születnek bele, kisebb a képzelôerejük, viszont sokkal több információt tárolnak. Ha a gyerek hallgatja a mesét, a szívével lát, ha pedig nézi a mesét, jó esetben is inkább csak információkat gyûjt.

Hol alkalmazható, milyen esetekben használ a meseterápia?

A meseterápia minden életkorban, és minden életszituációban használható, hiszen majdnem mindegyikhez tudnék egy-egy mesét kapcsolni. Amiképpen minden lábra illik egy topánka, azonképpen mindenkinek megvan a maga meséje is, legyen az kisgyerek, kamasz, fiatal felnôtt, egyedül maradott. El kell hinni, hogy a mesének hatalmas ereje van, s valóban tud segíteni, csak meg kell találni az adott élethelyzethez és egyénhez kapcsolódó mesét, s ha megvan akkor kezdôdik a csoda, a gyógyulás.

 

Hogyan választasz mesét?

Recept erre nincs, jó ember- és meseismerônek kell lenni, és idôt kell szánni a hozzám fordulókra, s akkor megtalálom a neki való mesét. De ahogy két egyforma betegség sincs, úgy két egyforma mese sincs, ezért nem vihetem át egyik betegségrôl a másikra ugyanazt a mesét.

 

A meseterapeuta minden mesét ismer?

Nagyon sok és sokféle mesét ismerek, népmesét, klasszikust, magyart és külföldit egyaránt. Hogy mindet ismerem, azt nem állítanám, de mivel már 25 éve foglalkozom a mesékkel, nyugodtan kijelenthetem, hogy rengeteg történet kering a fejemben.

 

Mit ajánlasz a mai szülôknek, milyen mesékkel ismertessék meg a gyerekeiket?

Ahogy már mondtam, fontos, hogy olvassanak a gyerekeknek mesét, de külön kell kezelni a képes mesekönyveket és a nem képeseket. Tudom nehéz a gyerekeket rábeszélni, hogy egyes mesékhez nem nézegethet képeket, de higgyék el, hogy ha egyre többször olvasnak fel ilyen mesét, elôbb-utóbb már nem is kell a kép. A képeket a gyerekeknek saját maguknak kell elkészíteniük, ez a lényeg. A felolvasott mese mellett nagyon jó, ha fejbôl is mondanak a szülôk meséket a gyerekeknek, mert ennek a mesélésnek a hangulata semmivel sem pótolható, ezenkívül erôsíti a szülô és a gyerek kapcsolatát, sôt ezek a kitalált mesék talán még a szülônek is jót tesznek.

 

Jó mesélést kívánok mindenkinek!

 

Az interjú 2006-ban készült.

 

Almásy Katalin