Hogyan szól egy orgona, aminek 6804 sípja és 92 regisztere van? Miért hasonlítják az orgonát az emberi testhez? Március 23-án a Művészetek Palotája ifjúsági hangszerbemutató sorozatának legújabb állomásán mindez kiderül.

Főszerepben a MÜPA „királynője”

A Hang-szer-szám a Müpa gyerekeknek szóló sorozata, ahol a főszereplők a zene szerszámai. Titkaikat minden alkalommal olyan szakértő muzsikusok fedik fel, akik nemcsak a hangszerek, hanem a 6-12 éves gyermekek nyelvét is ismerik. A billentyűs hangszereket bemutató tavaszi sorozat márciusi állomásán főszerepben a hangszerek királynője, az orgona lesz. Nem véletlenül kapta ezt a megtisztelő nevet: egymagában olyan, mint egy egész zenekar, ahol a karmester maga az orgonista, a hangszerek pedig az orgonában lévő sípsorok. A regiszterek abban segítenek neki, hogy kiválaszthassa, éppen milyen hangszeren szeretne játszani.

Mindebben a Művészetek Palotájának Európa szerte híres „királynője” működik közre, amit a kontinens legsokoldalúbb hangversenytermi orgonájaként tartják számon.

Az orgona, mint az ember teste

Az orgonát Fassang László bírja szóra Bach, Mozart, Saint-Säens műveivel, és közben a hangszer történetéről és működéséről is mesél a gyerekeknek. S hogy miként kapcsolódik az orgona az emberi testhez? “Az orgonát nem alaptalanul tartják az emberi testhez hasonlatosnak, melyet küldetésének betöltésében a lélek irányít és vezérel. (…) Ilyeténképpen emlékeztetőek és hasonlatosak a fújtatók a tüdőhöz; a sípok a torokhoz vagy pediglen a légcsőhöz; a billentyűk szembeötlően megfelelnek a fogaknak; ami pedig az orgona számára a zene művésziességét biztosítja, az a nyelv állása” – írta a 16-17. században élt Girolamo Diruta olasz orgonista és zeneszerző.