Hiszti – Pethő Orsolya minitréningje szülőknek könyvben és a youtube-on
A gyereknevelés talán egyik legérzékenyebb és egyben legjobban szülő próbáló időszaka a dackorszak. Nem véletlen tehát, hogy a hiszti és a dackorszak keresőszavak a legnépszerűbbek az interneten. Talán emiatt választotta Pethő Orsolya pszichológus is ezt a témát, amikor megírta a Hiszti című könyvét, mely egyben a felnőtt párja Berg Judit: Hisztimesék című korábbi kötetének. A szerzővel beszélgettem a hisztiről, dackorszakról, de legfőképp arról, hogy mi szülők miképp tudnánk ezt okosan kezelni.
Hogyan született meg a könyv? Miért pont ezt a témát választottad?
A könyv alcíme: Minitréning szülőknek egy elviselhető dackorszakért, s én inkább nevezném ezt a könyvet tréningnek. Egyébként nem gondoltam volna magamról korábban, hogy tudok könyvet írni, nem is úgy indult a kiadóval a kapcsolatunk. Aztán beleszerettek a könnyed hangvételű, humoros, és közben lényegre törő sítusomba, és mindenképpen szerettünk volna együtt dolgozni. Végül Berg Judit: Hisztimesék című könyvéhez kapcsolódva született meg ez a kiadvány. S, hogy miért pont ez a téma? A gyerek hisztijei miatt keresnek fel engem a szülők a leggyakrabban. Bizony sokuknak ez a legnehezebb időszak a gyereknevelésben.
Ha röviden jellemeznéd a dackorszakot, hogy írnád le?
Ez az az időszak, amikor az akaratok, a szülőé és a gyereké összefeszülnek. Épp, hogy túl vannak az első megpróbáltatásokon, a gyerekek végre átalusszák az éjszakát, így anya is kipihentebb lesz. S ekkor robban be a dackorszak. Együtt tanulunk a gyerekekkel, hiszen a hisztikezelés legalább akkora fejlődési potenciált rejteget a szülők számára, mint a kicsiknek. Nekünk is meg kell tanulnunk kezelni az indulatainkat, nem elfojtani azokat, vagy szégyellni. A fő kérdés: hogyan legyünk úgy mérgesek, hogy ne bántsunk meg senkit? S ez nagyon nehéz, hiszen mi sem így szocializálódtunk.
Tehát az érzelmek elfojtása, ahogy mondod generációs probléma. Lehet, hogy először nekünk szülőknek kell megváltoznunk?
Igen. Én is emlékszem a saját gyerekkoromból, amikor táborba küldtek, szívesen sírtam volna, féltem, de úgy éreztem, hogy nem mutathatom ki az érzelmeimet. Akkor is ugyanúgy féltünk a leválástól, mint a mai gyerekek, csak hamar megtanultuk, hogy jobban járunk ha elfojtjuk az érzéseinket. Honnan is tudnánk, hogy mit kezdjünk a gyerekek érzéseivel, ha a sajátunkkal sem vagyunk tisztában? Addig, míg mi magunk felnőttként nem tanuljuk meg, hogy miként bánjunk a saját indulatainkkal, addig nem tudjuk a gyerekét sem kezelni.
Olvasva a könyvedet szinte magam előtt látom a saját helyzeteimet, küzdelmeimet a gyerekeimmel. Két „segítőt” említesz a könyv elején. Mondanál róluk többet?
Az egyikőjük Madame Frontal a francia nevelőnő, a másik Tarzan. Meg kell ismernünk őket, hogy megértsük mi is játszódik le a gyerek fejében. Tarzan a spontán érzelmek megtestesítője, aki nagyon tud félni, örülni, haragudni. Ő lakik az agyunk limbikus rendszerében, ami a szívén, az a száján. Madame Frontal, a francia nevelőnő, agyunk frontális lebenyét testesíti meg. Így lesz ő az, aki minden helyzetben tudja, hogy miképp kell viselkedni. Segítségével fokozatosan tanulunk, fejlődünk, s egyre kontrolláltabban tudunk viselkedni. Ők ketten a mi családunkban is jelen voltak, vannak, s sokszor viccelődve beszéltem a fiamnak róluk. Mikor épp benne voltunk egy nagyobb hisztiben, Tarzan és Madame Frontal sokat segítettek. A humor, a vicc gyakran kihúzott minket a nehéz érzelmi helyzetekből.
Azt írod a könyved fülszövegében, hogy úgy állítottad össze ne csak olvasni kelljen, hanem csinálni is. Feladatokat, gondolkodnivalókat írsz le. Garantált lesz a siker?
Ahogy a könyv alcímében is írom, ez egy mini tréning szülőknek. Ha valaki elvégzi a feladatokat is, garantáltan másként fog a hisztire, saját és gyermeke haragjára tekinteni. A fejezetek épp olyan hosszúak, hogy egy fáradt szülő esténként nyugodtan el tudja olvasni, s legyen ideje utána gondolkodni rajta.
A könyv mellett elindítottad youtube csatornádat is, Kölyökszerviz Drámaszínháza címmel.
A csatornám különleges gyereknevelési bábszínház, ahol tipikus családi jeleneteket mutatok meg, s közben tanácsokat adok, miképp lehet egy –egy problémás helyzetet megoldani. Miért nem alszik el a gyerek? Mit csináljunk, ha hisztizik a boltban? Hogyan tudunk segíteni, ha épp veszekednek a testvérek? A kisfilmek célja pont ugyanaz, mint a könyvnek, hogy egyszerre nyújtson szemléletbéli és gyakorlati segítséget a nevelési problémákkal küzdő szülőknek.
Pszichológusként, ha szembe jön veled egy hiszti jelenet például a boltban. Mit csinálsz? Tanácsot adsz?
Senki sem szereti a kéretlen tanácsot, természetesen én sem szólok bele. Kívülállóként a legtöbb, amivel segíteni tudok az, hogy együttérzek a szülővel, drukkolok neki, empatikusan mosolygok rá. Az empátiából úgyis óriási hiány van. Mi, anyukák nagyon sokat bíráljuk, kritizáljuk egymást, pedig mindannyiunkra ráférne egy kis támogatás.
AK