Kaláka Versudvar a Művészetek Völgyében- Gryllus Dániel mesélt az idei programokról

Ha a Művészetek Völgye az ország szíve, akkor a 2024-ben tizennegyedszer neki lendülő Kaláka Versudvar a Völgy szíve. Képes kitágulni, összehúzódni, és több szomszédos udvar felé is továbblökni a vért, a művészetet, az életet. A Kaláka művészei által szerkesztett program része a több világzenei és népzenei koncert, zenei versfeldolgozó est. – ezt a bemutatkozást olvashatjuk az idei programfüzetben a Völgy látogatók.

A Versudvarról Gryllus Dániellel beszélgettem, gyerekeknek és felnőtteknek szóló versekről, zenékről.

 

Mi volt a koncepció annak idején, amikor a Kaláka Versudvart megnyitottátok?

 

Annak idején, amikor kialakultak az udvarok a Művészetek Völgyében, akkor a Kaláka udvarnál is az volt a koncepció, hogy ne csak rólunk szóljon az udvar.  Már akkor fontos volt a programszervezésben, hogy ne csak a Kaláka zenéljen itt, hanem más zenekarokat is hívjunk. A zenei forma viszont adott volt, az énekelt versek kerültek már akkor is a fókuszba.

 

Ez az a műfaj, amely szerencsére nem köthető korosztályhoz. Ez inspirált benneteket arra, hogy családi műsorokat is szervezzetek?

 

Igen, az énekelt versek semmiképpen nem korosztályos besorolásúak. Így mikor körbenéz valaki az udvarban, többféle korosztályt láthat. A tíz nap programjait is így állítottuk össze. A délelőttök kimondottan a kicsiké. Minden reggel 10 órakor a Kerekítő Mondókázós műsorával kezdünk, ez a program a legkisebbeknek szól. Fél óra höcögés és kacagás 0-3 éveseknek, sok-sok dallal, zenével. Utána 11 órától koncertekre ülhetnek be a családok. Idén is színes lesz a program, fellép az udvarban: Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenekar, Eszter-lánc Mesezenekar, Belvárosi Betyárok, Huzella Péter, Kereplő Színház, Danny mesél és természetesen Gryllus Vilmos és a Kaláka zenekar is ad koncertet.

 

 

Délután és este pedig már a felnőtteké az udvar?

 

Az a jó az énekelt versek műfajában, hogy nem igazán lehet meghúzni a határt, hogy ez felnőtteknek szól, ez meg gyerekeknek.  Mert, ha a látogatók körbenéznek délután vagy este az udvarban, akkor ugyanúgy találkozhatnak gyerekekkel, mint délelőtt. Már Kányádi Sándor bácsi is megmondta, hogy nincs külön gyerekvers vagy felnőtt vers, a vers az vers, hallgatni kell, élvezni. Esténként fellép majd a Szélkiáltó együttes, Bognár Szilvia és zenekara, idén jön hozzánk Mikó István, korábbi Kaláka együttes tag, a Sebő együttes és a Misztrál zenekar és természetesen a Kaláka Zenekar, többféle formációval, műsorral.

 

 

 

Ha már vers, akkor ne hagyjuk ki a délutáni versműhelyeket sem. Idén mi fog változni?

 

Idén egy kicsit kevesebbet fog Lackfi János szerepelni, de azért jelen lesz. A Zenés Versimprón találkozhatnak először vele a nézők, hétfőn délután, ahol Szabó T. Anna és én leszek a vendége. Kedden délután a vedégei: Véssey Miklós, Sinha Róbert, Danics Dóra lesznek. Majd pénteken és vasárnap is tart János Versműhelyt. A többi napokon találkozhatnak a nézők Varró Danival, Grecsó Krisztiánnal, Simon Mártonnal, Zalán Tiborral, és persze nagyszerű zenészekkel, mint például Hrutka Róberttel, Szirtes Edina Mókussal.

Ezek a programok sincsenek korhatárhoz kötve, itt is jelen vannak a gyerekek, a kis kamaszok. Újra Kányádi Sándor bácsit idézném itt, hogy ezek a versek ugyan komolyabbak, de „mire megértik tudják kívülről”.

Egy kedves történetet hagy mondjak el itt a végén, az egyik Kaláka koncert után egy kisfiú boldogan énekelte a Fakatona című dalt, kicsit átírva: „Volt egy fakatona, fából volt a lova, kengyele, kantárja, az Ádám munkája.” – s nem azt énekelte, hogy a kádár munkája, mert ő azt nem értette, viszont a bátyja nevére átírta a verssort, s így kapott a vers számára értelmet. S pont ez az énekelt versek értelme. Hiszen a vers kortalan.

 

A Kaláka Versudvar programjait keressétek itt.

 

• AK –