Az 1870-ben született Maria Montessori már a pályája elején több tekintetben is úttörőnek számított, például az első nő volt Olaszországban, aki orvosi diplomát szerzett. Fiatal orvosként gyermekosztályokon tevékenykedett, ahol felfigyelt arra, hogy az értelmileg sérült gyerekeket sokkal inkább lehet fejleszteni megfelelő pedagógiával, mintsem gyógyszerekkel.

Tudományos megfigyeléseivel egy olyan pedagógiai rendszer alapjait rakta le, amely abban a korban minden nevelési felfogással szembement. Mi sem bizonyítja jobban Montessori zsenialitását, mint az, hogy módszerei korát jóval megelőzték, és pedagógiája ma óriási reneszánszát éli.
Az alábbiakban praktikus tanácsokat igyekszünk adni óvodás és kisiskolás gyerekeket nevelőknek, akikhez közel áll a Montessori szemlélet, illetve hasznos tippeket, inspirációt azoknak, akik még csak most ismerkednek a legendás orvosnő nevelési elveivel.

Montessori irányelvek otthonra – játékhoz, tanuláshoz, gyakorláshoz

1. Önálló cselekvés
   Hagyjuk a gyereket önállóan cselekedni, vagyis mindent, amire képes, végezze el saját maga. Az önálló cselekvéshez biztosítani kell számára a megfelelő környezetet és a megfelelő eszközöket.
2. Montessori a gyerekszobában
   A gyerek játékának, tanulásának színtere könnyen átlátható, szellős, megfelelően rendezett és rendszerezett tér legyen. A könnyen mozgatható bútorok igazodjanak a gyerek testmagasságához. A nyitott polcokon ne ömlesztve, egymás hegyén-hátán, hanem inkább szellősen, könnyen hozzáférhetően sorakozzanak a játékok, tanulási eszközök, amikhez a gyerek könnyen hozzányúl, amiket szívesen levesz a helyéről.
3. A fejlődés gátja lehet a túlzott siettetés
   A gyerekek eleve lassabbak, mint a felnőttek, ezért mindig hagyjunk elegendő időt számukra. Ne siettessük őket például az öltözködésben, evésben, háztartási munkában, rendrakásban – és általában véve, a természetes fejlődésében sem.
4. Túlzott féltés
   Ne vigyük túlzásba a túlságosan óvó, féltő gondoskodást, mert ez gátja lehet a gyermek egészséges szellemi fejlődésének.
5. Parancsok helyett motiváció
   A gyereknek ne hangosan parancsolgassunk, ne konkrét, pattogós utasításokat adjunk, hanem inkább segítsük, motiváljuk őt abban, amilyen tevékenységben éppen benne van – másképpen ne „informátorok” legyünk felette, hanem „szervezők” legyünk körülötte.
6. Hagyjuk érvényesülni a gyerek személyiségét
   Ne erőltessünk valamit mindenáron a gyerekre, ha az őt egyáltalán nem érdekli. A gyerek nem funkciógyerek, akinek a mi vágyainkat, álmainkat kell valóra váltania, hanem egy önálló személyiség.
7. Játék közben saját időbeosztás
   A gyerek a szabad játékalkalmakkor a saját időbeosztása szerint játsszon a játékokkal, az a kedvező, ha saját maga döntheti el, hogy melyik játékkal mennyi időt szeretne eltölteni.
8. Következetesség – következmény
   Ha a gyerekkel közösen megállapodunk valamiben, akkor azt be is kell tartatni. Ha a gyerek nem tartja be az ígéretét, akkor nem szabad őt öncélúan büntetni, hanem helyette inkább teremtsünk lehetőséget a hibái korrigálására.
9. Valódi terepen, valódi szemléltetőeszközök
   Ha tehetjük, a gyereket valós környezetben, valódi tárgyakkal oktassuk.
10. A gyerek jöjjön rá a problémára, ne mi
    Lassítsuk le a mozdulatainkat, amikor a gyereket tanítjuk. Tanítás közben kerüljük a határozott utasításokat, és engedjük, hogy a gyerek jöjjön rá a probléma megoldására. Hagyjunk számára időt a próbálkozásra.
11. A döntés szabadsága
    Játék, tanulás során – ha csak lehet – engedjük meg, hogy a gyerek válassza ki a számára rendelkezésre bocsájtott választékból a játéklehetőségeket, megoldandó feladatokat.
    Biztassuk arra, hogy bátran kérdezzen tőlünk, mondja ki gondolatait, ötleteljen a csoport többi tagjával.
12. Saját fejlődési ütem
    Tanulás játék során ne hasonlítgassuk a gyereket máshoz. Mindig a saját fejlődési üteméhez, a saját képességeihez mérjük, ne erőltessük rá a kötelező haladási tempót. Vegyük figyelembe a korát és az érettségét.

13. Tanítás a gyerek érdeklődési területéből merített példákkal
    A gyermekkel való játék, fejlesztés során vegyük figyelembe az adott gyermek érdeklődési területét. Új ismereteket próbáljunk meg az érdeklődési területéből merített példákkal elmagyarázni – így könnyebben meg fogja érteni. Még több Montessori tanulás, tanítás itt:

14. A hibákat mindig ki lehet javítani
    Jó, ha a gyermeknek lehetősége van a saját hibáinak önálló észlelésére és korrigálására. Használjunk Montessori ihletésű játékokat, eszközöket, amelyek erre kiváló lehetőséget teremtenek. A Montessori játék (rózsaszín torony) nem egyenlő a Montessori alapelvű játékkal (Logico), mert az előbbiek önellenőrzésre nem alkalmasak – legalábbis képzett szakember segítsége nélkül.

15. A választás szabadása
    A gyermek számára átengedett szabadság nem azt jelenti, hogy mindent mindig megengedünk a gyereknek. Nem. Azt takarja, hogy a gyerek a saját korának, saját fejlődési szintjének megfelelő eszközökkel szabadon tevékenykedhet; vagyis nem abszolút szabadságot engedünk meg számára, hanem a választás szabadságát. Például óvodás korú gyereknek kínáljunk fel érettségének megfelelő különböző játszási lehetőségeket, amik közül ő maga választhat.
16. Felelősség a mindennapokban
    Óvodában, iskolában, táborban, gyerekközösségben minden gyereknek legyen saját feladata, ami a napi rutin fontos része. Például óvodában napos, iskolában krétafelelős, stb.

17. A gyerek tanításának lépései
    Közös tanulás – kötelezően elvégzendő feladat egyedül – ajánlott feladat egyedül – szabadon választott feladat egyedül.

18. A gyerek tanulásának lépései
    Próbálkozás (előveszi a Montessori tornyot és elkezd építeni)
    Megtapasztalás (alulra teszi az 1.es kockát, rá a többit, összedől a torony, valami nem jó)
    Gyakorlás (újra próbálkozik, hogyan tudná felépíteni)
    Ismerkedés (az egyik kocka kisebb, a másik nagyobb)
    Képesség kialakulása (rájön, hogy melyik kockára melyiket kell rakni)
    Tudás (a tornyot képes maga felépíteni úgy, hogy az nem dől össze)
19. Önállóságra nevelés
    A Montessori gyermeknevelés célja, hogy a gyerek képessé váljon az önálló döntések meghozatalára, hogy felnőttként könnyebben megállja a helyét az állandóan változó világban.
20. Minden fontos valamiért
    Minden dolog fontos egy másik dolog szempontjából, például a nyelvtan nem csupán egy iskolai kötelező tantárgy, hanem egy olyan elsajátítandó ismeretanyag, ami később az életben való boldoguláshoz lesz nagyon is szükséges.

És végül ne feledjük, hogy Maria Montessori, aki mindenkor a gyerekek tiszteletére hívta fel a figyelmet, úgy tartotta: minden gyermekben él a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, éppen ezért biztosítani kell számukra a spontán, szabad tevékenység lehetőségeit. Montessori szerint a gyermek fejlődése egy belső erők által hajtott természetes folyamat. Ezt a belső menetrendet nem lehet senkinek kívülről átvenni, mert akkor a gyermek identitása elmélyül, érdeklődése nem tud kellően kibontakozni, szárnyalni.

Szakértő: Béres Mária mesterpedagógus, Montessori gyógypedagógus, a Béres Mária Montessori (BMM) módszer kidolgozója – mastakarok.hu