Szakszerű fogmosással a fogágybetegség megelőzhető
A helyes szájhigiéniára nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Már gyermekkorban meg kell tanulni a helyes fogmosási technikát, hiszen ezt egy életen át alkalmaznunk kell. A szakszerű fogmosás számos bajt megelőz, érdemes tehát odafigyelni fogaink ápolására! A helyes szájhigiéniához dr. Hoffer László, a Solydent Fogászati Rendelő fogorvosa ad hasznos tanácsokat.
Miért veszélyes a fogínysorvadás?
A fogágybetegség, orvosi néven parodontitis (közismert nevén fogínysorvadás) a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta gyulladásos megbetegedése. Korai jelei közé tartozik az ínyvérzés, fokozott fogkőképződés, valamint a kellemetlen lehelet. A fogágybetegséget a szájüregben élő baktérium fauna megváltozott összetétele, bizonyos agresszív kórokozó fajok felszaporodása okozza. Ezek forrása az eltávolítatlan foglepedék, fogkő, mely a nem megfelelő fogmosási technika, illetve a plakk eltávolítását megnehezítő, elálló tömés- és koronaszélek miatt alakul ki.
A szájhigiénia alapjai
A megfelelő szájhigiénia alappillérei: a fogkefe, fogkrém, fogselyem és a szájvizek. A hatékony fogmosást megfelelő ideig tartó, rendszeresen végzett és jó technikával párosuló tisztítással tudjuk elérni. Sokan hivatkoznak arra, hogy nincs elég idejük a körültekintő fogápolásra. Reggel munkába sietnek, este fáradtak. A legideálisabb természetesen az lenne, ha minden étkezés után tudnánk fogat mosni. Ha nincs erre lehetőség, reggel és este mindenképp tegyük meg. A lefekvés előtti fogmosást soha ne hagyjuk ki, mert éjszaka a nyáltermelés csökkenése miatt kevésbé érvényesül a szájüregben a nyál védő- és tisztító hatása, ezért nő a lepedékképződés.
Hogyan mossunk helyesen fogat?
A legtöbben nem jól mozgatják a fogkefét, és nem tisztítják meg a fogak összes felszínét – tehát a fogak külső, belső, oldalsó és felső oldalait – magyarul rosszul mosnak fogat. A helyes technika lényege először is, hogy fogmosáskor ne nyomjuk erősen a fogakra a fogkefét. Körkörös mozdulatokkal haladjunk végig az alsó és felső fogsorok összes felületén. Az erőteljes, vízszintes irányú sikálást kerüljük, mert hatására erősen visszahúzódik az íny és a fogak felületén vízszintes csíkok jelennek meg a fogkefétől! Ezek a bemélyedések igen jó megtelepedési helyeket jelentenek a lepedéknek. Végezetül a fogínyt is érdemes körkörös mozgással finoman átmasszírozni a fogak irányába. Ez ugyanolyan jó hatással van a fogínyre, mint egy jó masszázs az izmokra. A tökéletes szájápolás érdekében a fogmosást esténként fogselyem és szájvíz használatának is kell követnie, mert a fogkefével csak a külső, belső és rágófelszíneket lehet tisztítani.
Milyen az ideális fogkefe?
A legelőnyösebb fogkefe kicsiny fejjel rendelkezik és lekerekített végű. A szár legyen kényelmes fogású, csúszásmentes nyéllel. Használat után a fogkefét ne tegyük se vízbe, se tokba, mert úgy a sörték között gyorsabban elszaporodnak a baktériumok és a gombák. Puha sörtéjű fogkefét különböző ínygyulladások esetén, szájsebészeti műtétek után ajánlatos használni. A fogkefét legalább 3 havonta cseréljük, mert ennyi idő alatt elhasználódnak, elkopnak a sörték, és így csökken a hatékonyságuk.
Fogszabályozóhoz is van megoldás!
Az ismert eszközök közül egyik sem alkalmas annyira a fogak közötti ételmaradékok eltávolítására, mint a fogselyem! Vágjunk le kb. 50 cm hosszú fogselymet, és tekerjük fel bal és jobb kezünk mutató- vagy középső ujjára úgy, hogy kb. 10 cm selyem maradjon kifeszítve a két kezünk között. Mutató- vagy hüvelykujjunkkal megtartva vezessük a selymet két fog közé, és fűrészelő mozdulatokkal húzogassuk előre-hátra a fogak tövétől koronájukig haladva. Mozgatás közben ügyelni kell, hogy a fogínyt ne sértsük meg! A fogselymezést kiegészíthetjük fogköztisztító kefe, szakszóval interdentális fogkefe használatával. Ennek feladata részben lefedi a fogselyemét, azaz a fogak közti terület tisztítására szolgál, de használhatósága ennél szélesebb körű. A rögzített fogszabályozó készülékek alá is bevezethető, így a fiatalok számára manapság elengedhetetlen higiéniás segédeszköz!
