A magyar rajzfilmgyártás atyja – Macskássy Gyula és az animáció

A magyar rajzfilmgyártás atyja – Macskássy Gyula és az animáció

Macskássy Gyula neve összefonódik a magyar animációs filmgyártással. Rövid rajzfilmek, reklámfilmek, majd sorozatok kötődnek hozzá, amelyek felhelyezték a magyar alkotásokat a világtérképre. De hogyan jutott el a fiatalon még trükkfilmeket készítő Macskássy a nemzetközi megrendelésekig? Milyen állomások és alkotások határozzák meg az pályafutását és ezek hogyan formálták a magyar rajzfilmkészítést? Hiszen az 1950-ben meginduló rajzfilmgyártás úttörője is fiatalon kezdte.

Macskássy karaterekkel

Kezdetek

Macskássyt már egészen fiatal kora óta foglalkoztatta a rajzolás. Gimnáziumi évei alatt diáklapokat illusztrált, majd tudatosan fejlesztette képességeit Bortnyik Sándor festő Műhelyében. A közoktatásból kikerülve pedig nem is volt kérdés, hogy ebbe az irányba kezdje el pályáját. Alig húsz évesen alakította meg első reklámfilmstúdióját. Halász Jánossal és Kassowitz Félix-szel közösen vezetett stúdiójuk trükkfilmeknek nevezett animációs kisfilmeket gyártott megrendelésre. Már ekkor olyan technikákat alkalmaztak, ami nemzetközi közegben ugyan már ismert volt, itthon viszont mások még nem használtak.

A Coloriton filmműhelyük egy olyan kiindulópont volt hármuk számára, ami meghatározta életüket. Halász János később az Állatfarm egész estés animációs filmmel, Kassowitz Félix a karikatúráival, Macskássy Gyula pedig az animációival vált híressé.

Hármuk közös alkotása viszont felbomlott, miután Halász János Angliába emigrált, Kassowitz pedig inkább a karikatúrarajzolásra kezdett el fókuszálni. Így Macskássy új partnerrel, Szénássy György grafikussal kezdett el dolgozni. Az 1930-40-es években készült mozgóképeik megalapozták a később készülő animációs munkáikat.

coloriton

(A Coloriton Stúdió újévi üdvözlése)

Az államosított filgygyártás

1948-ban államosították az egész magyar filmszakmát, így Macskássyék műhelye is központi kézbe került. Ez viszont egy fordulatot is hozott az animációgyártásban, a korábbi trükkfilmeket felváltotta egy új megközelítés. Ebben a közegben született meg az első, nem reklámcélzattal készített magyar rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja.

A sokak által kívülről is ismert mese viszont egy átdolgozott változatban került megfilmesítésre. A török basát felváltja egy kapzsi kis király, aki a nép kincsét, köztük a kiskakas gyémánt félkrajcárját is önmagának halmozza fel. Hogy a változások miért kerültek be a történetbe, arra a kor szellemisége ad választ. A szocialista elveknek megfelelve az osztályharc kerül előtérbe, a kiskakas is ennek mentén próbálja visszaszerezni a tőle elorozott kincset. A felső vezetés ennek köszönhetően fogadta el 1950-ben az átdolgozott forgatókönyvet, így 1951-re már a nagyközönség is láthatta az alkotást.

A negyedórás kisfilm óriási előrelépés volt a korábban készített pár perces reklámfilmekhez képest. Macskássyék a nemzetközi filmbravúrokból is tanultak és Magyarországon először alkalmazták a többteres filmalkotást, amit az amerikai Disney-filmek már az 1930-as évek óta használtak. Technikailag így egyre jobban kezdtek felzárkózni a nemzetközi elvárásokhoz és megmutatták, hogy magyar közegben is születnek magas színvonalú alkotások.

A stúdió ezt követően újabb rajzfilm ötletének kidolgozásába kezdett bele, a Balaton legendáját szerették volna filmre vinni. A tervezetek már készen álltak, a forgatókönyvet Mészöly Miklós írta, egyedül az engedélyre vártak, amit viszont politikai nézetek miatt nem kaphattak meg. Amíg ideológiailag a Kiskakas gyémánt félkrajcárja beleillett a vezetés által is közvetített nézetekbe, addig az új elképzelés már nem fért a keretek közé. Helyette az Erdei sportverseny kapott zöld utat, ami sportmozgalom népszerűsítésében viszont ki tudta venni a helyét, így a felső vezetés is elégedetten bólintott rá a kivitelezésre.

kiskakas

(Részlet a Kiskakas gyémánt félkrajcárja c. filmből)

Leépítés, majd újabb sikerek

Az animációs filmek előállítása azonban nagyon sok költséget vont maga után, így a Népművelési Minésztérium 1954-ben elrendelte a rajzfilmkészítés leépítését. Macskássyék társasága is átkerült a magyar szinkronfilmgyártó vállalathoz. Itt született meg 1955-ben a Két bors ökröcske című alkotásuk.

A készítők az erős politikai behatás ellenére igyekeztek saját nézeteiket is megtartani. Ez abban is megnyilvánult, hogy új filmükben a Két bors ökröcskében egy erdélyi mesét dolgoztak fel és székely magyar népi motívumokat alkalmaztak. Mindezt tették abban az időben, amikor a határon túli magyarság tabunak bizonyult. A rajzfilm így kiemelkedett autentikus stílusával és nagy figyelmet kapott. Pozitív kritikával fogadták itthon és külföldön is sikereket ért el. Ennek köszönhetően a korábbi leépítés után újból felkarolásra került az animáció.

Macskássyék ekkor egy újabb – „két legyet egy csapásra” – megközelítéssel csavartak a filmgyártáson. Az államilag megrendelt reklámfilmeket kis változtatásokkal önálló kisfilmekként is bemutatták. Ugyan egy-egy terméket propagáltak az animációk, mégis folytathatták munkájukat és újabb ötletekkel kísérletezhettek. Így született megrendelők számára, majd vált saját filmmé a Telhetetlen méhecske, az Okos lány és az Egér és az oroszlán is. Mindezek mára egyszerre válnak rajzfilmekké és korrajzzá is, hiszen látjuk, hogy a Telhetetlen méhecske a magyar mézet, az Okos lány a takarékbetétkönyvet, az Egér és az oroszlán pedig a fogmosást népszerűsítette.

két bors

(A Két bors ökröcske plakátja)

Nemzetközi sikerek

A folyamatos filmgyártás újabb lendületet hozott magával. Új stílusok és alkotók (köztük Dargay Attila is) kaptak kibontakozásra lehetőséget, akik tovább fejlesztették és népszerűsítették a magyar animációt.

Macskássy Gyula pedig új társával Várnai Györggyel megalkotta a Peti-sorozatot és a Ceruza és Radír című nagy sikerű rövidfilmet is, ami Karlovy Varyban kategóriadíjat nyert 1960-ban. Ez a film hozta meg számukra az igazi áttörést, amikor a nemzetközi filmszakma is felfigyelt a magyar animációs készítőkre. Így jutottak el odáig, hogy a Pannónia Filmstúdió az 1960-as évekre nemzetközi megrendelésekre is elkezdett filmeket gyártani.

Macskássy Gyula egész életét átitatta a rajzolás, az animáció. Alkotott, még elnyomás alatt is, műveivel megalapozta a magyar rajzfilmkészítést. Trükkfilmektől jutott el a nemzetközi sikerekig. Alkotásai fennmaradtak, a mai napig helyt állnak és a jövőnek a múltról mesélnek.

aláírás 2