Bár nagyon unom, hogy már az égvilágon mindennek van „Világ-napja”, mégis örülök, hogy vasárnap Apák Napja lesz. Érdemes megszívlelni, amit a gyerekeink – és a pszichológus- mond az Apa szerepről.
Az óvódás Lacikának vasárnapi apukája sincs, mert…
A szülő is ember! – felkiáltással szoktam a felnőttek érdekeit hangsúlyozni (nem csak nevelési tanácsadóként). De az „Apa is szülő” tényre többször kell(ene) felhívnom -és nem csak válás esetén- az anyák (gyerekek) figyelmét.
Sokszor „megvádoltak”, hogy riportjaimban „apa-párti” vagyok, pedig csak -alkalom adtán- az anyaság néha alaptalan nimbuszát, és az apa pótolhatatlanságát próbáltam bemutatni.
Lacika azt hiszi, hogy ő az oka szülei válásának (anyukája ezt sokszor mondta) de mégis vágyódik az apukája után és reménykedik, hogy nem hiába várja.
Részlet a riportból:
– Mindig zavarom az anyut,…mert unatkozom
– Miért lesz jobb, ha iskolás leszel?
– Akkor nem fogok unatkozni, és nem zavarom az anyut
– És az apu, ő mit mesélt az iskoláról?
– Hát már elvált, mert amikor születtem, mindig rosszalkodtam, és ő elment,… nem akarta látni az apu, hogy rosszalkodjak. Ne lássa, hogy rosszalkodjak.
– Ezt ki mesélte neked?
– Anyukám, mert hát ő tudja,… ő tudja.
– És te úgy tudod, hogy azért vált el az apu az anyutól, mert te rossz voltál?
– Igen azt mondta az anyukám, hogy nem szereti a rossz gyerekeket.
– Mikor láttad utoljára az aput?
– Hát soká,…mindig úgy hiányzik,…egy évenként mondom, mikor jön már ez az apu?
– Emlékszel rá?
– Emlékszek még.
– Milyen az apu?
– Hát… buszvezető, de én szeretek buszozni
– De milyen az apu?
– Nem emlékszem már rá… Magas
– Milyen színű szeme van?
– Zöldeskék, mint nekem
– Hasonlítasz rá?
– Igen
………….
– Anyu mit mesél apuról?
– Sokat mesél. Hát ott akart maradni, de hát… érezte, hogy az anyu terhes, és azért vált el. Nem akarta, hogy megszülessek, de megszülettem, rosszul hitte. Meg rossz is voltam meg ilyenek. Meg nem akarta, hogy engem is neveljen, ,..és elvált. Buszvezető volt és nem akarta, hogy engem is szállítson,… hogy én is akaratos legyek,… ezért elvált messzire….ezért nem jön úgyse, hiába hívjuk. Hiába. Hát akkor most már fel kell hívnom, fel kell hívnom, hogy várlak apu… várlak apu, gyere már gyorsan, mert nagyon várlak, és szeretném..
– Mit csinálnál, ha apu visszajönne?
– Én nagyon örülnék neki. Nagyon örülnék neki. Úgy örülnék neki, ha visszajönne, és visszaházasodnának, úgy szerettem volna,… mikor elváltunk én nagyon szomorú voltam és sírtam is.
…………
– Anyu milyen?
– Hát…jó, mindig gyűjt pénzt.
– Hogy néz ki?
– Hát… Ugyanolyan szeme van, mint a testvéremnek. Mindig odabújok hozzá, és azt mondom, -mikor véletlen megütöm-, hogy bocsánat.
Nem haragszik.
Lacika története azért szomorú, mert – mint a pszichológus mondja- az apaszerepet az élet első öt évében „tanulják” a fiuk a családban.
Rossz férj lehet jó Apa (és fordítva)
A gyerekek tudnak különbséget tenni. Nem véletlen, hogy midig papás-mamást, és nem férj-feleségestit játszanak.
A férj-feleség szerepet,- ami két felnőtt közti viszony-, mint egy filmet, úgy nézi a gyerek. Ehhez neki közvetlenül nincs köze.
De ahogy Apa ez a férj, és Anya ez a feleség, az őt közvetlenül érinti! Ebben a viszonyban a gyerek közvetlenül érdekelt!
Ebből adódik, hogy ha egy férfi rossz férj, ebből nem következik, hogy a fia is rossz férj lesz, de ha egy férfi rossz apa, akkor nagy a valószínűsége, hogy a felnőtt fiából szintén rossz apa lesz. Mert az Apai szerepben tanul, – a férji szerepben sokkal kevésbé.
Szavazzon a nyitóoldalon: Lehet-e a rossz férj jó Apa?
Legyen az első hozzászóló