Nagy érdeklődéssel és nem kevés várakozással vettem kezembe a könyvet, talán azért is, mert jó pár évvel ezelőtt magam is vezettem sétát diákoknak Budapest zsidó emlékei között. De már az első belelapozáskor kiderült, ez a kiadvány ennél sokkal többre vállalkozik.
Sokakat talán félrevezet a cím, de Szolga Zsófia nem csupán a zsidó örökség bemutatására vállalkozik, hanem nagyon komplexen vizsgálja ennek a három kerület határán elhelyezkedő területnek az életét, múltját és jelenét. Ez a sokszínűség rögtön magával ragadott, örültem a sok illusztrációnak, bár őszintén szólva Griffnek és Oroszlánnak (e két figura az útikalauzunk a városrésszel való ismerkedésünk során) nem sikerült belopniuk magukat a szívembe. És azt sem volt könnyű eldönteni, pontosan milyen korosztálynak szól a könyv. A feladatok egy része viszonylag egyszerű, és olyan ismétléseket tartalmaz, amik alapján már viszonylag kicsik (5–6 évesek) is elboldogulnak vele, máshol viszont olyan összefüggések felfedeztetése a cél, amelyek mindenképp érettebb kort, több háttértudást feltételeznek. Éppen ezért nehézen elképzelhető, hogy a gyerekek önállóan használhatnák a kiadványt, ideális esetben inkább egy család vagy osztály böngészi végig, mi az, ami számukra érdekes, ki mit szeretne személyesen megnézni, vagy melyik témával akar behatóbban foglalkozni. A könyv amúgy is nagyon szerteágazó területek felé nyit utat a zsidó hagyományoktól kezdve az építészeten, képzőművészeten és irodalmon át egészen a környezetvédelemig (és még hosszan lehetne folytatni a sort). Ezeknek a szálaknak a végigvezetése, az adott témához kapcsolódó helyszínek bejárása és a felmerülő kérdések továbbgondolása mind-mind izgalmas lehetőség. A pesti belváros történetének és mai életének tanulmányozásával nagyon jól demonstrálható a különböző közösségek, kultúrák és vallások egymás mellett élése, sokszínűsége. Külön kuriózum, hogy a szerző több fejezetet is szentel annak, hogy a várost (illetve ebben az esetben egy városrészt) ne csak építészeti emlékhelyekként mutassa be, hanem olyan élettérként, amelynek többek között közösségteremtő funkciója is van. Így ismerkedhetünk meg a negyed kulturális intézményeivel, játszótereivel és vendéglátóhelyeivel, és ebből a szempontból lesz fontos néhány városrendezési kérdés fölvetése is (például: mitől lesz élhető egy város; milyen közösségi terek léteznek vagy létezhetnének; mennyi zöldterületre van szükség?). A szerző talán túl sokat is akar markolni ebben a tekintetben, és az lehetett számára a legnehezebb, hogy mindazt, amit érdekesnek, figyelemfelkeltőnek, elgondolkodtatónak talál, hogy fordítsa le a gyerekek nyelvére úgy, hogy ne legyen didaktikus. Ezért is próbál játékokban és feladatokban gondolkodni, csakhogy a kérdésekre adott válaszok sok helyütt nem érnek össze gondolatsorrá, inkább csak különálló információmorzsák maradnak – ezek összerendezgetéséhez jól jön még egy kis felnőttsegítség. Így hát, kalandra fel, kedves szülők és pedagógusok, érdemes kézbe venni ezt a könyvet! (kultúrAktív Egyesület, 2012)
Illusztrálta: Nosek Mimma és Szolga Zsófia
Építészeti és kultúrtörténeti háttérkutatás: Beleznay Éva
Legyen az első hozzászóló